A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 15. Szalai József (OVF) - Dukai Dávid - Nagy György (ADUVIZIG ): A helyben képződött vízkészletek tározási lehetőségei Tázlár térségében
13 ábra: A Tázlár környéki tavak a katonai felmérések idején (balra fent: az I., jobbra fent: a II., balra lent: a III., jobbra lent: az 1941. évi katonai felmérés térképlapjának részlete) A talajok vízgazdálkodási típusai A 14. ábra bal oldali része térképének tanúsága szerint ebben a Tázlár környéki tavak térségben csak kétféle vízgazdálkodási típusú térszínt azonosítottak: a tavak jelenlegi és egykori medrének a területén nagy víznyelésű és vízvezető képességű, a tómedrek környezetében pedig mindenhol igen nagy víznyelő és vízvezető-képességű összletek helyezkednek el. (AGROTOPO-adatbázis, https://www.mta-taki.hu/.) A Tázlár környéki tavak térségének felszínborítottsága A 14. ábra jobb oldali része a Tázlár-környéki tavak térségének felszínborítottságát mutatja a CORINE Land Cover 2018 adatbázis felhasználásával, (https://www.eea.europa.eu, 2018). A térképrészlet alapján megállapítható, hogy a Nagy-tó (Pirtói-tó, Beszedics-rét) medrének jelentősebb északkeleti részét, a Szarvas-tó medre esetében pedig annak csaknem egészét szárazföldi mocsárként azonosították. A Lázár-tó medre pedig - a Szarvas-tó medrének északkeleti-keleti és déli, valamint a Nagy-tó nyugati-déli és délkeleti térszíneihez hasonlóan - rét-legelő besorolást kapott. A Tázlár környéki tavak környezetének további sajátossága, hogy az azokat felfűző délnyugat-északkelet irányú tengelytől északnyugatra „elsődlegesen mezőgazdasági területek jelentős természetes növényzettel", a Lázár-tó térségében pedig szőlők területhasznosítás jellemző. A tavaktól délkeleti irányban - övezetszerűen - a nem öntözött szántóföldek helyezkednek el. (Kiegészítésként mindehhez hozzátehető, hogy a Nagy-tó vízvesztését követően a déli-délkeleti egykori meder-függelékek egy részének
