A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 15. Szalai József (OVF) - Dukai Dávid - Nagy György (ADUVIZIG ): A helyben képződött vízkészletek tározási lehetőségei Tázlár térségében
A 004144 Soltvadkert kút mérési adatai felhasználásával szerkesztett menetgörbét a 11. ábra szemlélteti. A talajvíztükör ebben a térségben a felszín közelében helyezkedik el, a maximumokat nyolc év kivételével a 0-100 cm terep alatti mélységtartományban mérték. További jellemző, hogy az emlékezetesen csapadékos esztendőkben bekövetkezett magas talajvízszinteket több éves csökkenés követte. A 002366 Kiskunmajsa, mint elődállomás, és a 004507 Kiskunmajsa-Bodoglár, mint utódállomás csaknem teljesen azonos helyen létesült, talpmélységük azonban különböző. Az adathiányos időszak csaknem négy év. A mérési adatok tanúsága szerint a kút környezetében a talajvízszint csökkenése az 1970-es évek közepén kezdődött, s mintegy 2,5 m-t ért el (12. ábra). időszakban 2018 tavasza óta mintegy 150 cm vízszintcsökkenés mutatkozott. Ez utóbbi következtében 2020 év végén abszolút minimum - 666 cm terep alatt - alakult ki. 12. ábra: A 002366 Kiskunmajsa és utódállomása, a 004507 Kiskunmajsa-Bodoglár talajvízszintmérő kutakban mért vízszint A TÁZLÁR KÖRNYÉKI TAVAK ÉS TÉRSÉGÜK JELLEMZŐINEK IDŐBELI ALAKULÁSA A térség vízrajzi jellemzőinek, felszínborítottságának, területhasználatának időbeli változását a katonai felmérések (13. ábrasorozat), a talajok vízgazdálkodási jellemzőinek és a CORINE- adatbázis térképrészletei felhasználásával szemléltetjük (14. ábra). (A térképrészieteken feltüntettük a Büdöst-tó (VII. sz.)-csatorna és mellékcsatornái nyomvonalát.) I. katonai felmérés Magyarország I. katonai felmérése (1782-1784) lapjain rögzített tájjellemzők alapján megállapítható, hogy Tázlár-Bócsa térségében az 1783-ban elvégzett felmérés szerint az állóvizek visszahúzódtak, az utak nyomvonala azt mutatja, hogy mind a nyíltvíz felületük, mind pedig a kapcsolódó vizenyős területek visszaszorultak. A térképlapokon a tavak neve is olvasható: a későbbi Nagy-tó „Pirtó T:"-ként, a Szarvas-tó „Tászlar To"-ként, a Lázár-tó „Székes To"-ként, a Szűcs-tó pedig „Taslar To"-ként. Ezen a lapon olvasható a későbbi Tázlár település neve is „Tászlar"-ként. A térképlapokon a közlekedési utak mellett fontos szerepet kapott a buckavidékek, az erdős-fás és művelt területek, valamint települések, tanyák és a gémeskutak ábrázolása. II. katonai felmérés Az II. katonai felmérés idején, a Tázlár térségében 1862-1863 között elvégzett felvétel térképlapja alapján megállapítható, hogy a Puszta Kis-Bócsa, Puszta Nagy-Bócsa, Puszta Tázlár, Puszta Pirtó térszíneken számos tavat és jelentős kiterjedésű vizenyős területet mutat. Névanyaga - az akkori tanyák tulajdonosai, az erdők, a szántók és a szőlők nevesítése mellett -
