A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 15. Szalai József (OVF) - Dukai Dávid - Nagy György (ADUVIZIG ): A helyben képződött vízkészletek tározási lehetőségei Tázlár térségében
Megállapítható, hogy az 1991-2020 közötti időszakban március, április, november és december kivételével valamennyi hónap csapadékosabb volt 1981-2010 közötti időszak hónapjaihoz képest. (Márciusban a különbség 0,1 mm, vagyis a két időszak március havi átlagértékei lényegében azonosnak tekinthetők.) További sajátosság, hogy az 1981-2020 közötti időszakban januárban, februárban, a májusban, júniusban, júliusban, valamint szeptemberben és októberben érkezett a korábbi harminc év havi átlagértékénél több csapadék a térségbe. A csapadékviszonyok alakulásában bekövetkezett változást a 30 éves időszakátlagok is tükrözik: az 1981-2010 közötti időszak évi átlagos csapadékmennyisége 531 mm volt, az 1991-2020 közötti időszakban pedig 569 mm. A harmincéves időszakok összehasonlítása alapján a különbség +38 mm, ami 7,2%-os növekménynek felel meg. Léghőmérséklet A Tázlár környéki tavak környezete léghőmérsékletének alakulása az 1981-2010 közötti időszakban az Országos Meteorológiai Szolgálat kecskeméti meteorológiai állomása mérési adatai alapján jellemezhető. Ezek szerint az éves átlagos középhőmérséklet 10,7 °C, az éves középhőmérséklet minimuma 9,5 °C, az éves középhőmérséklet maximuma pedig 12,2 °C volt. A Magyarország Nemzeti Atlasza: Természeti környezet kötetében (MNA) közzétett térkép alapján a januári középhőmérséklet 0,0 --0,5 °C, a júliusi pedig 21,5 - 22,0 °C volt. [MNA, 2018.) Területi párolgás (evapotranszspiráció) A területi párolgás jellemző értékei a WMO ajánlásának megfelelő 1981-2010 közötti időszakban a következők voltak: az időszak átlagos éves területi párolgása 476 mm, az éves minimum 344 mm, az éves maximum pedig 630 mm (Tallér, 2021). Szélirány A Tázlár környéki tavak térségében a jellemző szélirány az északnyugat-délkeleti. Ennek a széliránynak a tartósságát és hosszú ideje fennálló jellegét a domborzat formakincse, a buckák és a deflációs mélyedések alakja és elhelyezkedése is tükrözi. (MNA, 2018.) Aszálymonitoring 2018-ban Tázlár-Felsőtelep településrészen aszálymonitoring-állomást létesítettek. Ezen az állomáson mérik a léghőmérsékletet, a relatív páratartalmat, a lehullott csapadék mennyiségét, a talaj hőmérsékletét és nedvességtartalmát. A mérési adatok és azok felhasználásával előállított statisztikai adatok, valamint a származtatott aszályindexek grafikus és térképi megjelenítése a http://aszalymonitoring.vizugy.hu honlapon érhetők el. Ez az állomás jelenleg rövid adatsorral rendelkezik, de a Tázlár környéki tavak környezetéhez legközelebb elhelyezkedő állomás, ezért a vízpótlás megvalósulása, illetve a helyben képződött vízkészletek visszatartásának közvetett hatása nyomon követésére releváns mérési adatokat szolgáltathat. Az 1981-2010 közötti időszakból rendelkezésre álló adatok és háttér-információk, valamint a Magyarország Nemzeti Atlasza Természeti környezet (MNA) kötetében közzétett térkép alapján a területi jellemzők értékelése és összegzéseként megállapítható, hogy a Tázlár környéki tavak térsége a meleg, száraz éghajlati körzetbe sorolható (MNA, 2018). Az éghajlati körzet kedvezőtlen változását bizonyítja az a tény is, hogy az 1961-1990 közötti időszakban a
