A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 15. Szalai József (OVF) - Dukai Dávid - Nagy György (ADUVIZIG ): A helyben képződött vízkészletek tározási lehetőségei Tázlár térségében
Megjegyzés: A fenti táblázat és más, a tavak területére és vízmélységére vonatkozó adatforrások áttekintése azt mutathatja, hogy mind a tavak területére, mind pedig a vízmélységére vonatkozóan csaknem valamennyi esetében az ebben a táblázatban foglaltaktól jelentősen eltérő értékek is előfordulhatnak. Amint azt például a katonai felmérések térképrészletei is alátámasztják, valamennyi adat - a felmérések időpontjának figyelembe vételével - az akkori állapotnak megfelelő, helyes érték lehet. A 91/271/EGK irányelv a településszennyvíz kezeléséről és az Európai Parlament és a Tanács 2020/741 rendelete A helyben képződött vízkészleteknek a helyben tartása - összhangban a 91/271/EGK irányelv a településszennyvíz kezeléséről és az Európai Parlament és a Tanács 2020/741 rendeletével - több célt szolgálhat: a valamilyen okból vízhiányossá vált térségekben bármilyen forrásból származó, de megfelelően tisztítható és tisztított, akár szennyvizekből származó készlet visszatartásával öntözési, természeti érték-megőrzési, vagy más igény is kiszolgálható. Ezeknek a vízkészleteknek a visszatartása azonban a vízgazdálkodási szempontokon túlmenően még akkor sem tekinthető elhanyagolhatónak, ha egyébként a más forrásból érkező vízpótlások mellett kevésbé számottevő a mennyiségük. A vízvisszatartásnak ugyanis nemcsak készletnövelő, hanem szemléletformáló jelentősége is lehet. TÁZLÁR TÉRSÉGÉNEK TERMÉSZETI KÉPE A Tázlár környéki (egykori) szikes tavak a Duna Tisza közén, a Hátság nyugati peremén, Soltva dkert és Kiskunhalas térségében, a Budapest-Kelebia vasútvonaltól keletre, a Kárpát-Pannon térség természeti tájbeosztása szerint a Bugaci-homokháton helyezkednek el (Hajdú- Moharos, Hevesi, 1997). A térség természeti képét a hidrometeorológiai, vízrajzi, hidrogeológiai, felszínborítottsági, területhasználati jellemzőinek bemutatásával vázoljuk fel. A Tázlár környéki tavak környezetének hidrometeorológiai jellemzői Csapadék Az 1981-2020 közötti időszak csapadékviszonyainak alakulása a 004372 Soltvadkert vízrajzi hidrometeorológiai törzsállomás mérési adatai alapján jellemezhető. Az 1. ábra a havi és csapadékösszegek átlagát szemlélteti a WMO ajánlásának megfelelően az 1981-2010 és az 1991-2020 időszakra felbontott adatsorral elvégzett számítások alapján. 1. ábra: A 004732 Soltvadkert csapadékmérő állomás adatsorának havi középértékei és időszakátlagai
