A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 15. Szalai József (OVF) - Dukai Dávid - Nagy György (ADUVIZIG ): A helyben képződött vízkészletek tározási lehetőségei Tázlár térségében
Szalai József1, Dukai Dávid2, Nagy György2 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság 2 Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság A HELYBEN KÉPZŐDÖTT VÍZKÉSZLETEK TÁROZÁSI LEHETŐSÉGEI TÁZLÁR TÉRSÉGÉBEN Kivonat A Duna-Tisza köze hátsági térszínein az elmúlt évtizedekben lezajlott kedvezőtlen folyamatok - elsősorban a talajvízszint csökkenése - miatt a térség deflációs tavainak számottevő része kiszáradt, a tómedrek korábbi élőhelyei átalakultak. Esetenként a tómeder földtani közegében is irreverzibilis változások zajlottak le. A régióban évtizedek óta fennálló vízhiányos állapot mérséklésére a vízpótlás az egyetlen lehetőség. A pótlással kijuttatott vízkészlet legfőbb forrása a Duna és a Tisza lehet, azonban a helyben képződött vízkészletek - főként „szürke vizek" - visszatartása, mint alternatív lehetőség is figyelembe vehető. ATázlár környéki tavak térsége is erősen vízhiányos terület, állóvizeinek (Nagy-tó, Szarvas-tó, Lázár-tó, Szűcs-tó) többsége teljesen, vagy csaknem teljesen elvesztette a vízkészletét. Azt vizsgáltuk, hogy Tázlár község megfelelően tisztított szennyvizei (~60 ezer m3/év) milyen lehetőséget jelenthetnének a vízhiány csökkentésében. A lehetőségek feltárása kezdetén e vízkészletek elhelyezésének célterületeként a Tázlár környéki tavak valamelyike vízpótlásának a lehetősége merült fel. A Tázlár környéki tavak környezete orográfiai, hidrogeológiai és vízrajzi adottságainak feltárása során egyértelművé vált, hogy egyes tómedrek a jelentős távolság (Nagy-tó, Szűcs-tó), más tómedrek (Szűcs-tó, Lázár-tó) a degradációs folyamatok előrehaladott állapota és a jelenlegi területhasználat miatt (kaszáló) az eredeti célkitűzés feltételeinek csak kevésbé felelnek meg. Végül morfológiai sajátosságai és vizes élőhelyei miatt a Szarvas-tó bizonyult a legkedvezőbb választásnak. Azonban a Tázlár környéki tavak mindegyikét érintő tervezett regionális vízpótlás miatt, ennek a lehetséges helyi vízkészletnek a visszatartását a Tázlár-Soltvadkert műút bal oldalán elhelyezkedő, egykori vizenyős terület visszaállításával tartjuk célszerűnek megvalósítani. Kulcsszavak Kárpát-Pannon térség természeti tájbeosztása, Duna-Tisza köze, Hátság, szikes tavak, vízhiány mérséklése, vízvisszatartás, vízpótlás, tisztított szennyvizek. BEVEZETÉS Az olyan rendkívül aszályos évek, mint amilyenek az elmúlt évtized egyes éveiben tapasztalhatók voltak, vagy 2020 aszályos tavasza, ráirányítják a figyelmet a helyi vízkészletek, illetve az azokkal történő gazdálkodás növekvő fontosságára. Különösen akkor, ha az adott térség sajátos vízgazdálkodású térség, mint amilyen a Duna-Tisza köze, vagy más néven a Két víz köze. A tájegység magasabb régióiban az 1970-es években megkezdődött vízkészlet-csökkenés - amit a talajvízszint tartósnak és trendszerűnek bizonyult süllyedése is mutatott - később a Duna és a Tisza völgysíkja kivételével csaknem valamennyi régióra kiterjedt. Az 1990-es évek közepén a korábbi trendjellegű változás lefékeződött, s a talajvízszint-adatsorok tanúsága szerint megnőtt az esetenként szélsőségesen csapadékos időszakoknak a talajvízkészlet növelésében kimutatható súlya. Ezek a visszatöltődési folyamatok azonban időben átmenetinek bizonyultak, az egész térség vízhiányát csak időlegesen csökkentették. Mindemellett ebben az időszakban más hatások is hozzájárultak a talajvízkészlet csökkenéséhez. Az öntözési célú talajvízkészlet-kitermelés mellett a vízelvezetések hatása sem elhanyagolható.
