A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 12. Kőváriné Szabó Erzsébet (KÖVIZIG) - Dr. Keve Gábor (NKE): A hosszú távra meghatározott mértékadó árvízszint rövidtávú következményei
Kőváriné Szabó Erzsébet*, Keve Gábor** * Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (kovarine.szabo.erzsebet@kovizig.hu) **Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar (keve.gabor@uni-nke.hu) A hosszú távra meghatározott mértékadó árvízszint rövidtávú következményei Kivonat A mértékadó árvízszintre (MÁSZ) épülő jogszabályoknak való megfelelés sok esetben nehéz feladat elé állítja a szakembereket. A dolgozatban megvizsgáltuk, hogy ez milyen kötelezettségekkel jár országos szinten és kifejezetten a Körös-vidéken élők, gazdálkodók, a vízgazdálkodási szereplők számára. Elsődlegesen a rövidtávú hatásokat vizsgáltuk, így leginkább a jogszabályi környezetet, ami napjainkban a MÁSZ-t meghatározza, illetve az abból következő műszaki előírásokat szabályozza. Összefoglaltuk a rendelkezésre álló szakirodalom felhasználásával, hogy a MÁSZ miért és hogyan került meghatározásra, mi a jelentősége. Számba vettük, hogy a kiválasztott mintaterületen milyen ütemben folyt korábban, illetve (a jelenlegi gazdasági környezetben) milyen ütemben várható az árvízvédelmi töltések MÁSZ-ra való kiépítése, vagyis azok jogszabályi előírásoknak való megfeleltetése. Feltártuk, hogy a téma iránt érdeklődőket milyen elérhető ismeretanyagok segítik, melyek tanulmányozása során újabb kérdések születtek. Ezek megválaszolása érdekében a rendelkezésre álló szakirodalom, szakcikkek, tanulmányok és a terület szakértőivel készített interjúk felhasználásával elemzéseket végeztünk. Eredményképpen ajánlásokat fogalmaztunk meg az ellentmondások feloldásának érdekében. Kulcsszavak Mértékadó árvízszint, MÁSZ, árvízvédelmi töltések fejlesztése, fővédvonalak keresztezése BEVEZETÉS Dolgozatunkban azt szeretnénk összefoglalni, hogy a Mértékadó árvízszintre (a továbbiakban: MÁSZ) vonatkozó jogszabály milyen kötelezettségekkel jár a társadalom, a vízgazdálkodási környezet szereplői számára, melyet a Körös-völgy néhány esettanulmányán keresztül szemléltetünk. Be kívánjuk mutatni, hogy a jogszabályoknak való megfelelés: Mit is jelent a vízügyi igazgatóságoknak, mint az árvizektől védelmet nyújtó védtöltések fenntartásáért, fejlesztéséért felelős szervezeteknek? Milyen kihívások elé állítja ezen szervezetek vezetőit, illetve az ott dolgozó ügyintézőket? Miként befolyásolja a fővédvonalakat keresztező és megközelítő létesítmények kezelőinek (közút, vasút, vízilétesítmények, hírközlési, kis és nagyfeszültségű kábelek, szénhidrogén vezetékek, stb.) munkáját? A dolgozat írásával hozzá kívánunk járulni a kérdéskört meghatározó esetleges jogszabályi módosítások - megnyugtatóbb, a vízügyi szakma és a társadalom által is elfogadhatóbb - előkészítéséhez. A MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINT FOGALMA Jogszabályi előírások A vízgazdálkodás első számú jogforrása az 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról (net.jogtar.hu, 2020) (a továbbiakban: VGTv) melyben három helyen fordul elő a kifejezés, a fogalommeghatározások között azonban nem található magyarázat a jelentésére.
