A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 12. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök) - Fejér László (nyugdíjas): Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből
érdekű, részleges gátépítések és lecsapolások helyett az egész vízrendszerre kiterjedő, egységes szabályozási tervek születtek. Ezeknek vált fő tervezőjévé és megvalósításának irányítójává Bodoki Károly. Bodoki 1855-ben elkészítette a Körösök új átfogó szabályozási tervét, melynél Huszár és Vásárhelyi folyószabályozási elgondolásait vette alapul, szilárdan vallotta, hogy a folyókat a töltésezés mellett szabályozni is kell. (Huszár ugyanis legfontosabbnak a töltések építését tartotta.) A tervét még ugyanezen évben a nagyváradi helytartósági hivatalnak be is mutatta. Bodoki tervének alapgondolatai a következők voltak:- A víz szabad lefolyását a folyó medrében kell biztosítani, ezért minden lefolyási akadály (malmok, fenékgátak, rosszul épült hidak) eltávolítandó.- A magánérdekek mellőzésével a folyó a völgyében a legrövidebb irányba vezetendő.- Ilyen vezetés mellett medrét úgy fogja a folyó bővíteni, hogy a védtöltések építése legalább helyenként szükségtelen lesz. Mindenesetre azonban kiöntésének tartama és magas vízállásainak ideje megrövidül.- Amíg a meder kiképződhet, - mivel az a különösen elfajult szakaszokon hosszabb időt igényel, - átmenetileg szükséges töltések építése is.- Védtöltések építése csak szabályozott folyószakaszon indokolt.- Védtöltések távolsága és magassága szakaszról szakaszra megállapítandó. A számításnál adva van a meder esése és a legnagyobb víztömeg.- Átvágások alul kezdendők.- Védtöltés építése bárhol megkezdhető, de ügyelni kell a megkerülés veszélyére.- Minden mellékfolyó a főfolyó árvízszintjének visszahatásáig töltésezendő (VITUKI1973).- A nagyvízhozamot Bodoki a Fehér-Körösnél 310 m3/s, a Fekete-Körösnél 203 m3/s, a Kettős-Körösnél500 m3/s, a Hármas-Körösnél pedig 900 m3/s értékben állapította meg. Bodoki Károly Körös-szabályozási tervét, 1855-ben jóvá is hagyták. A tervnek a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körösre vonatkozó fontosabb elemei a következők voltak:- A Fehér-Körös Arad megyei szakaszát szabályozottnak tekintette. A Békés megyei szakaszra vonatkozóan a Gyula-Békés közötti eredeti vonalat kívánta fenntartani, azonban az 1855. évi gyulai árvízkatasztrófa miatt a váradi helytartó tanács a városon kívüli új nyomvonalat, a Gyula-Békési-nagycsatornát írta elő. A tervvel ellentétben a Fekete-Köröst Szanazugná! bevezettették a nagycsatornába.- A Kettős- és Hármas-Körösre 44 átvágást vett tervbe, melyeknek méretei a következők voltak: fenékszélesség a kisvíz szintjében 5,7 ill. 7,6 m, a töltések közötti távolság a torkolat és Öcsöd között 379 m, Öcsöd felett 284 m, a Kettős-Körösön 190 m, a Fehér- Körösön 100 m és a Fekete-Körösön 100 m. A kincstár csak a Kettős- és Hármas-Körös munkáit vállalta magára, a továbbiak végrehajtását az érdekeltségre bízta. így alakultak meg az alábbi társulatok: • Arad megyei Társulat a Fehér- és Fekete-Körös Arad megyei részeinek szabályozására (1850-ben alakult); • Alsó-Fehér-Körösi Társulat a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös szabályozására Arad megye határától Békésig (1853-ban alakult); • Nagyszalontai Társulat a fekete- és sebes-körösi munkák végrehajtására (1854-ben alakult); • Endrőd-turi, halásztelki és kákafoki társulatok a Hármas-Körös töltéseinek építésére (1846-ban alakultak). 6
