A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 10. Dr. Papp Ildikó - Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A hullámtér
pedig részletesebb szakértelemre vagy ismeretre van szükség, akkor az államigazgatási jogszabályok kereteit betartva szerzik be azokat. A második csoportba tartozó társadalmi réteg tudásanyagát a hullámtérrel kapcsolatban leginkább a szélsőséges jelző fejezi ki. Önszerveződésüknek köszönhetően a társadalom szinte teljes spektrumát lefedik. Legtöbbször nem az ismeret hiánya, hanem a valós vagy vélt meggyőződésükhöz való ragaszkodás homályosítja el tisztánlátásukat. Jelentős számban található közöttük olyan - többnyire vezető vagy hangadó pozícióban - aki a természetvédelmet közszereplési vagy hatalmi ambíciójának kielégítésére használja. Ezen személyek tudásanyaga kimondottan érdek specifikusnak mondható. Meg kell említeni, hogy manapság elvétve bár, de található olyan önszerveződés is, ahol vízgazdálkodásban járatos és aktív személyek is elismertséget szereztek. Ebben a fejezetben kell megemlíteni a média szereplőinek a tájékozottságát a hullámtérrel kapcsolatban. Sokszor a nyilvánvaló hírérték igény többnyire nem a tudásanyag hiányát, hanem az érdekviszonyok által felülírt objektivitás hiányát tükrözi. A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése kapcsán fogalmazódott meg egy médiakomform gondolat: A XIX. században elvettük a Tisza árterületének nagy részét. A XX. században az ember és az erdő elfoglalta a Tisza hullámterét. Annak érdekében dolgozunk, hogy a XXI. században a Tisza visszakapja a hullámterét és árterének egy részét.7 5. ÖSSZEFOGLALÁS Magyarország földrajzi tulajdonsága, hidrológiai adottságai, történelmének és gazdaságpolitikájának alakulása a Kárpát-medencében a világon egyedülálló vízgazdálkodási rendszert eredményezett. Ennek egyik fontos és meghatározó eleme a hullámtér. Kialakítását és üzemeltetését az ország a társadalmi berendezkedéstől függetlenül mindenkor közfeladatnak tekintette. A Duna vízgyűjtő roppant változatos hidrológiai adottságai miatt a társadalom és a hullámtér viszonya nehezen mondható egységesnek és folyamatosnak. A fejlődés során többször előfordult, hogy a rendszerrel szemben megfogalmazott követelmények mögül a társadalom kihátrált, vagy új követelményeket támasztott, melyek megvalósulása ismételt konfliktusokat szült. A kikényszerített kompromisszumok feledésbe merültek. A műszaki megoldások megvalósítását és azok üzemeltetését többnyire nem a szakma szabályai, hanem a gazdasági kényszerhelyzet határozta meg. Az elmúlt másfél évszázad alatt az ember által létrehozott rendszer folyamatos átalakuláson ment keresztül. Prognosztizálható, hogy a közeli és távoli jövőben ez az átalakulás nem áll le. Valószínűsíthető, hogy olyan folyamatok is le fognak játszódni, melyekre a szakma mai szabályai szerint nem, vagy csak nehezen találunk megoldást. Ezen folyamatok tárgyszerű elemzése és kutatása érdekében fontosnak tartanánk egy funkció orientált területhasználati kataszter megalkotását, mely a kezdetektől fogva leköveti a létesítményben végbement változásokat és nyomon követhető benne az a társadalmi elvárás, aminek meg kell felelni. Ez alapján folyamatosan demonstrálható az a változás, ami az alapállapothoz képest funkció vesztést okozott és okoz. A javasolt kataszter illeszkedne a nagyvízi mederkezelési tervekbe valamint alapot szolgáltatna azokhoz a jogszabályi változtatásokhoz melyek a hullámterek eredeti állapotának visszaállítását és megtartását szolgálnák. * * * 7 Váradi J., Nagy I.: A Tisza-völgy vízgazdálkodásának jövőképe. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének megalapozó tanulmánya. Szolnok, 2003.
