A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 10. Dr. Papp Ildikó - Polgár Antal (ÉDUVIZIG): A hullámtér
Dr. Papp Ildikó osztályvezető Polgár Antal nyugdíjas területi felügyelő Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság A hullámtér társadalmi, gazdaságpolitikai, jogi és műszaki története Magyarországon Kivonat Magyarország földrajzi tulajdonsága, hidrológiai adottságai, történelmének és gazdaságpolitikájának alakulása a Kárpát-medencében a világon egyedülálló vízgazdálkodási rendszert eredményezett. Ennek egyik fontos és meghatározó eleme a hullámtér. Kialakítását és üzemeltetését az ország a társadalmi berendezkedéstől függetlenül mindenkor közfeladatnak tekintette. A Duna vízgyűjtő roppant változatos hidrológiai adottságai miatt a társadalom és a hullámtér viszonya nehezen mondható egységesnek és folyamatosnak. A fejlődés során többször előfordult, hogy a rendszerrel szemben megfogalmazott követelmények mögül a társadalom kihátrált, vagy új követelményeket támasztott melyek megvalósulása ismételt konfliktusokat szült. A kikényszerített kompromisszumok feledésbe merültek. A műszaki megoldások megvalósítását és azok üzemeltetését többnyire nem a szakma szabályai, hanem a gazdasági kényszerhelyzet határozta meg. Hazánkban a hullámtér összesen 1610 km2. Ez az ország teljes területének megközelítően 1,7%-a. Mai állapotában már nagyban különbözik akár a XIX. század végi, vagy a XX. század közepén meglévő állapotoktól. A közeli és távoli jövőre vonatkozó prognózisok elkészítése és a szükséges beavatkozások megtétele megköveteli a múlt és a jelen tapasztalatainak széles körű kiértékelését. Ahhoz, hogy a közösség elvárásának megfeleljünk, tisztában kell lenni azzal, hogy mit tud a szakmán kívüli társadalom munkánkról. Dolgozat a kezdő lépések egyikét kívánja megtenni ebben a folyamatban. l.TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1.1. Hullámterek kialakulásának története Magyarországon Magyarország sajátos Kárpát-medencei helyzete alapjaiban határozta meg hazánkban a vízgazdálkodás mindenkori helyzetét. A honfoglalás keretében birtokba vett terület morfológiája sok tekintetben megegyezett, de nagyon sok, főleg a medence síkvidéki területén az antropogén hatások miatt különbözött a mai állapottól. Az ország, a társadalom, és a technika fejlődése során a víztestek igénybevétele roppant változatos formában történt. Mivel a középkorban a járványok és háborúk érzékenyebben érintették a mindenkori lakosságot, a vízhez kötődő esetleges természeti katasztrófák hatása talán kevésbé volt befolyással az itt élő emberek életére, mivel alkalmazkodtak hozzá. Az évenként ismétlődő kisebb árvizeket a természetes folyamat részének tekintették. A nagyobb árvizeket pedig, hitbéli meggyőződésük kapcsán akár büntetésként is értelmezték. A víz, - főleg a folyók és a mocsaras területek - leginkább a háborús logisztika szempontjait befolyásolták ebben a korban. Nagy változást jelentett az ország életében a török kiűzése és az azt követő betelepítések. Magyarország az osztrák birodalom számára szükséges élelmiszer megteremtésének potenciális területe lett. Két irányból változott meg a folyókkal és azok ártereivel, mocsaraival kapcsolatos társadalmi igény. Egyrészt biztonságos, egész évben hajózható medret igényelt a kereskedelem. Másrészt a demográfiai helyzet miatt egyre
