A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 8. Illés Zsombor (BME - OVF) - Dr. Nagy László (BME) - Dr. Antal Örs (OVF): Burkolt árvízvédelmi gátak repedései
Illés Zsombor1,2, Dr. Nagy László1, Dr. Antal Örs2 budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Geotechnika és Mérnökgeológiai Tanszék 2Országos Vízügyi Főigazgatóság, Árvízvédelmi Főosztály, Folyógazdálkodási Osztály Burkolt árvízvédelmi gátak repedései Kivonat A globális felmelegedés (éghajlatváltozás) hatásaira visszavezethető módon a nyári átlagos csapadék mennyiségek folyamatosan csökkenése mutatható ki. A folyók vízállása is többször alacsonyabb, a nagyobb tartósságú árvizek jellemzően elmaradnak. Ennek közvetlen hatására az árvízvédelmi töltések vízháztartása megváltozik, hosszabb aszályos időszakok után kiszáradhatnak. Azok, melyek térfogatváltozó talajból épültek, a zsugorodás következtében jellemzően megrepedeznek. Ezek a repedések jelentkezhetnek a töltés felszínén, száradási poligonok formájában, vagy akár 1-2 méter mélyre is hatolhatnak. Sokszor a gátőrök és mérnökök elöl is rejtve maradnak, a felszínről nem látszanak, a burkolat elrejti azok jelenlétét, ezzel komoly állékonysági problémákat előidézve. Az árvízvédelmi töltések repedéseinek feltárásával már több évtizede foglalkoznak a magyar árvízvédelemi és geotechnikai szakemberek. Az 1990-es évektől kezdve több ütemben vizsgálták a repedések feltárásának lehetőségét geofizikai mérésekkel. 2018-ban országos felmérés készült a burkolat repedésekről az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából. Európában hasonló átfogó felmérést még nem végeztek. A felmérés fontos hozadéka, hogy a repedés geometriája és a töltés anyaga következtetni enged a repedés kialakulását előidéző folyamatokra. Kulcsszavak Felmérés, árvízvédelmi töltések, burkolat repedések, térfogatváltozó talajok, száradás, zsugorodási repedések BEVEZETÉS Magyarországot a Kárpátok hegykoszorúja veszi körül, ezért hazánkban a zárt medencék éghajlatával találkozunk. A zárt medencék hátrányos oldala a kevesebb csapadék, valamint a hőmérséklet ingadozás (Nagy, 2017). Az évi átlaghőmérséklet 10-11°C között változik. Az évi közepes hőingás (legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérsékletének a különbsége) mindenhol magasabb, mint 20 °C. Az éves csapadék mennyiség 500-800 mm között alakul, a napsütéses órák száma pedig 1700- 2100 között változik. A Kárpát-medence három nagy európai éghajlat terület; a kontinentális, az óceáni és a mediterrán ütközőterületén helyezkedik el. A klímaváltozás hatása Magyarország éghajlati viszonyaiban is érezhető, az éghajlatunk egyre inkább a mediterrán felé mozdul el. A nyári hónapok melegebbek és szárazabbak lettek, míg a téli hónapok enyhébbek, egyre kevesebb csapadékkal, a havazás egyre ritkább. Az átlaghőmérséklet és a napsütéses órák száma emelkedik. A csapadékeloszlás egyenetlenebbé, illetve szélsőségesebbé vált, gyakrabban fordulnak elő a heves, nagy intenzitású esőzések, melyek sokszor villámárvizeket okoznak. (EEA, 2012). A megjelenő aszály, az egyenlőtlen csapadék és hirtelen kialakulásé árvizek mind károsíthatják az árvízvédelmi földműveket, azok vízháztartása megváltozhat (Vardon, 2015; Tang és társai, 2018; Pkés társai, 2020). Infrastruktúra földművekre nehezedő környezeti hatásokat (Vardon, 2015) foglalta össze ez látható az 1. ábra. 1
