A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Tisza-Szamosköz vízrendezési munkái a XIX. század végén és a XX. század elején
Szamostorokig való kiépítését is. Azonban nem tartalmazta a levezetendő vízmennyiségeket és a csatornák méreteit, ezért azt a minisztérium kiegészítésre a társulatnak visszaküldte. (Víz. Közi. 1898). A Társulat műszaki szakemberekkel nem rendelkezett, ezért a miniszter 1880. évben, a műszaki feladattal a Szatmári Folyammérnöki Hivatalt bízta meg. Ennek áthelyezése után a Vásárosnaményi Folyammérnöki Hivatal vette át a feladatot. A kiegészített tervet 1882 áprilisában felterjesztették felülbírálatra. A terv azonban csak a Szamos folyó balparti területeire terjedt ki, a Túr és a Batár szabályozására, valamint a Szamos jobbparti és a Tisza balparti töltések építésére nem. A tervet a Műszaki Tanács 1883. elején azzal küldte vissza a Vásárosnaményi Folyammérnöki Hivatalnak, hogy azt a Szamos jobbparti terület vízmentesitésével, a Szamos szabályozásával egészítse ki. A tervet, 1885. április közepén készítette el a Hivatal (Víz. Közi. 1898). A Vásárosnaményi Folyammérnöki Hivatal a Tisza-Szamosköz vízmentesitését célzó munkálatok terveit 1886. évi június hóban ismét felterjesztette. Ez tartalmazta: 1. A Szamos jobbparti töltéseit Szatmártól Apátiig, a Tisza balparti töltéséhez csatlakozással; 2. A Tisza balparti töltéseit Tiszabecstől Apátiig; 3. A Tisza balparti töltéseit a királyházai vasúti töltéstől Tiszabecsig; 4. A Túr, Batár, Túrc és Tárná patakok rendezését; 5. A belvizek levezetését. A Műszaki Tanács a tervet elfogadta, csupán annak részleteire tett észrevételeket. Ekkor közmunka- és közlekedésügyi miniszter elérkezettnek látta a két érdekeltség társulattá alakítását. Az 1879. évben alapított Szatmármegyei Vizeket Szabályozó Társulat működésének megindítása céljából 1887. március 21-ére az érdekelteket Nagykárolyba összehívta. A 365 700 kát. hold árterület vízmentesitését célzó munkálatok költségére 7 870 000 Ft lett előirányozva. A Szamos-jobbparti érdekeltek, a terv és a hozzájárulási arány vizsgálata után, 1887. március 30-án megállapították, hogy a szabályozás költségei meghaladják a vidék teherviselési képességét, igya Szamos jobbparti ésTisza-szamosközi területek vízmentesitésének kérdése megoldatlan maradt (Víz. Közi. 1898). 1892-ben a földmívelésügyi miniszter felhívta Szatmár vármegye alispánját, hogy az árterület érdekeltségét szervezze meg. Létre jött a Szamos Jobbparti és Balparti Töltésfenntartó Érdekeltség (Schick 1932). A Szamos jobbparti töltések terveit a Szatmári Folyammérnöki Hivatal 1896. június hóban terjesztette fel bírálatra. Az 1896. szeptember 3-i minisztériumi tanácsülésen tárgyalták a Szamos jobbparti töltések terveit és a várható hullámtéri duzzasztás mértékét. Ezt követően az alispán vezetése alatt álló Szamos Jobbparti Érdekeltség, megkérte a terv hatósági engedélyezését (Víz. Közi. 1898). A Vízügyi Közlemények 1898. évi XIII. füzete közölte a Földmívelésügyi M. Kir. Miniszter 1896. évi, a törvényhozás előtti előterjesztését a vízügyekről. Az előterjesztés szerint, a Szatmármegyei Tiszabalparti Érdekeltség, mely rendszeres társulati szervezettel nem bírt, az alispán vezetése alatt állt, szükségleteit évi kivetésekből fedezte, és műszaki teendőit a Szatmári M. Kir. Folyammérnöki Hivatal látta el. Töltéseibe az érdekeltség 1896-ban 30 896 m3-t épített be. A Szatmármegyei Szamosjobbparti Érdekeltség szintén nem alakult társulattá, a Tisza-balparti Érdekeltséggel azonos módon működött. Az 1896. évfolyamán ezen érdekeltség töltéseibe 201 328 m3-t épített be (Víz. Közi. 1898). A Szatmármegyei Tiszabalparti Töltésfenntartó Érdekeltség 1900-ban 46 912 k. hold ártéri területtel, 48,0 km hosszú töltéssel, a Szatmármegyei Szamos Jobbparti Érdekeltség 59 417 k. hold ártérrel és 69,5 km töltéssel rendelkezett. Feladatuk csak a meglévő töltések fenntartására és fokozatos kiegészítésére irányult. A két érdekeltség egyesült, megalakult a Szamos-jobbparti és Tiszabalparti Töltésfenntartó Érdekeltség, amely 1902-ig a folyammérnöki hivatal műszaki vezetésével, majd ettől kezdve 1914-ig saját műszaki személyzetével fontos, de a feladatok nagyságához mérten csak kezdetnek tekinthető ár
