A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): A Tisza-Szamosköz vízrendezési munkái a XIX. század végén és a XX. század elején

KH

M I gsav

WS^SlvS 3 *'*-&»/» S£Sj

^ >»u 5- « >v^v »*'"06

«4 c

ÄP r VI

r^0.

áVíJjw,-.

jfjafeaa»

rö5^é*®:

•sjl ií“5js*

•S'Ä. .W %Äs

5TM»$^

i»'^ií|

mm m

gj s

1

V í...i......É

p p pS

ipÄ^ig

álíSi^3á&

gp>' „ - . 1

(^7/itÍrab

^faaÉBB^a

■Í2l1'n,,'r""r i tnrmima«!

■Ba^saiissa

Pipi

«-w;

at/amat

1. ábra A Tisza-Szamosköz Fehérgyarmattól északra eső részének térképrészlete (I. Katonai felmérés XXVIII. col. 11. lap; 1782-1785)

A Szatmári Folyammérnöki Hivatal adatai szerint, a Tisza-Szamosköz teljes öblözetének vízgyűjtő területe az Avas hegység gerincéig mintegy 5 250 km2 volt. Ebből a hegyvidéki, külvízgyűjtő terület kb. 4050 km2, a belvízártér 1194 km2 (jelenleg ebből magyar területen 655 km2).

Műszaki beavatkozások nélkül a mezőgazdaság és a közlekedés-áruszállítás fejlesztése nem volt lehetséges, ezért a Tiszaszabályozás 1847. évi megkezdését követően elképzelések születtek a terület vízrendezésére, de ezek között nem volt megfelelően kidolgozott műszaki terv. Közben a Szamos és a Tisza 1850-1860-as évektől kezdődően végzett szabályozásával, majd a töltésépítésekkel, a Szamos felől némileg csökkent a rendszeresen érkező vízutánpótlás, de a Túron és Batáron továbbra is a meder szállítóképességénél nagyobb árvízi vízhozamok érkeztek.

2.) A FOLYAMMÉRNÖKI HIVATALOK ÉS SZEREPÜK A TÉRSÉG VIZEINEK SZABÁLYOZÁSÁBAN

1867-től 1888-ig a vízügyi munkák felsőszintű irányítása a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozott, a területi feladatok ellátására pedig folyammérnökségek (1871-től folyammérnöki hivatalok), jöttek létre (Dóka 1978).

Majd 1889-től a Földmívelésügyi Minisztérium irányítása alatt működő folyammérnöki hivatalok ellenőrizték a hajózást, a folyamrendőrség munkáját, a vízjelző szolgálatot. Figyelemmel kísérték az építkezések kivitelezését, gondozták a téli kikötőket, ellenőrizték az árvízvédelmi készültséget, gondoskodtak a meder kotrásáról. Terveket készítettek az illetékességi területükön épülő partbiztosításokhoz, mederrendezésekhez, elbírálták a társulatok terveit (Faragó 1902, in: Dóka 1981).