A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 7. Kiss Miklós (VÍZINFORM.HU): Hogyan segítették az árvízi katasztrófák a vízügy fejlődését?
Március 25-től április 6-ig A Kárpát-medencére szinte megállás nélkül zúdult a kiadós csapadék. A hegyekben felhalmozódott hatalmas hőmennyiség hirtelen olvadni kezdett. Áradás kezdődött a Szamoson, a Bodrogon, a Sajón, a Hernádon és a Körösökön. Április 7. 1II.fokú készültséget rendeltek el a Közép-Tiszavidéki Vízügyi igazgatóság teljes Tisza-szakaszán. Április 8. A mellékfolyók árhullámai — eddigi legmagasabb vízszintjüket meghaladva — szinte egy időben tetőzve zúdultak a Tiszába. A kormány kihirdette a veszélyhelyzetet és a rendkívüli védekezési készültséget. Április 9-től Mozgósították a munkacsapatokat és gépeket, védelmi anyagokat szereztek be. Elkezdték a nyúlgátak kialakítását, a töltések magasítását 155 km-es szakaszon. A többi vízügyi igazgatóság szakemberei is bekapcsolódtak a védekezésbe. A honvédség 2700 katonával, erőgépekkel, kétéltű járművekkel, helikopterekkel támogatta a vízügyeseket. Április 13-tól Újabb hatalmas eső zúdult a térségre. Április 16-18. A buzgárok, megcsúszott nyúlgátak, a rézsűcsúszások miatt elrendelték Tiszasüly, Kőtelek, Hunyadfalva, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszakécske, Lakitelek, Tiszajenő, Tiszavárkony és Vezseny egyes részein élő lakosság kitelepítését. Április 20. A növekvő veszély miatt teljesen kiürítették Nagykörű, Csataszög, Szórópuszta, Dobapuszta, Jászladány, Besenyszög, Tiszasüly, Kőtelek és Hunyadpuszta településeket. Május 9. Szolnok és a többi település megmenekült, a sikeres védekezés után a rendkívüli készültséget visszavonták.
