A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 2. Farkas Ildikó (OVF - Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): „Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság története” című könyv bemutatása

nél (pl. Solton és Hartán) használtak. Szintén ezekben az évtizedekben kezdődött meg az öntözőfürtök kialakítása is: az igazgatóság területén 1964 és 1976 között állami célcsoportos beruházásból 5 db esőztető öntözőfürt létesült, amely 8401 ha öntözését tette lehetővé. Az 1971-ben üzembe helyezett, 1224 ha-nyi terület öntözésére berendezett Harta „É"-i esőztető öntözőfürtnél - hazánkban először - állítottak üzembe 40 db BAUER vontatható szárnyvezetékes öntözőberendezést, ami így felváltva a kézi áttelepítést, minimálisra csökkentette a nehéz fizikai munkát. Az 1960-as évek közepén épült meg a Kiskunsági Öntöző Főcsatorna, 1970- ben pedig elkészült a 48 km hosszú, a Kiskunsági-DVCS öntözőrendszer nyugati ágát képező Fűzvölgyi Öntöző Főcsatorna is, amelyek hozzájárultak a meglévő vízkészletek következetesebb elosztásához (Simó 1989; Vukováry szerk. 1980.).

Az agrárprofilból azonban hátrányok is származtak: az ekkor megindult vízellátási, csatornázási programban az iparosítás szorgalmazása miatt elsősorban ipari területek, illetve az ezekhez a térségekhez kapcsolódó városok, városrészek élveztek előnyt. Az Igazgatóság területén 1980- ra már sikerült elérni az országos átlagot, és az évtized végére már minden településen megvalósult a vezetékes ivóvízzel való ellátottság. A vízellátáshoz képest még lassabb ütemben indult meg a csatornázás fejlesztése, részben a csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások magas költségei miatt. A 70-es évektől megkezdődött a szennyvíztisztító telepek egyre dinamikusabb kiépítése és fejlesztése (pl. 1971-1975 között épültek meg a kalocsai, kunszentmiklósi, lajosmizsei szennyvíztisztító telepek) (Rab 2019). A 60-as, 70-es években a vízügy már jelentős tervezési és kivitelezési munkát is vállalt a vízellátás, csatornázás terén, így az Igazgatóság pl. Baja és Kalocsa közművesített vízellátásában, illetve Baja csatornázásában - tervezés és kivitelezés szintjén is - közreműködött (Elsner 1964). Nem szabad megfeledkezni a társulatok jelentékeny munkájáról sem: a víziközműtársulatok tevékenységével indult meg a falvak, kisebb települések bekapcsolása a vízellátásba.

A 70-es évek azonban már számos újdonságot is hozott. Az évtizedet megelőzően már bontogatta szárnyait a területi vízrajzi szolgálat a vízgazdálkodási csoporton, illetve osztályon belül, de fordulópontjához az évtized közepére érkezett: megindult a majdnem másfél évtizedig tartó folyamat, a vízrajzi szolgálat decentralizálása, a VITUKI feladatainak fokozatos átvétele. A

8. kép Számítóközpont átadása 1975.08.19. vízgazdálkodási osztályokon belül

megalakultak a vízrajzi csoportok, amelyek az igazgatóság kezelésében lévő észlelőhálózat fenntartását és üzemeltetését, adatgyűjtést és feldolgozást, továbbá ezeknek az eredményeknek a helyi szakágazatok és a VITUKI felé való továbbítását végezték (Búzás 1995.). Baján 1974-ben - az igazgatóságok közül elsőként -