A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

5. Szekció - Vízügytörténet - 2. Farkas Ildikó (OVF - Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár): „Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság története” című könyv bemutatása

szűkületek, kanyarok folyószabályozással való megszűntetése volt a Dunaföldvár alatti szakaszon. A Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság által elfogadott szabályozási tervek szerint a '60-as években megkezdődött az összefüggő, természetes egységet alkotó folyószakaszok középvízi szabályozása. Ennek keretében készült el a Duna egyik legnehezebben hajózható szakaszának, szétágazódásra hajlamos Paks-zádori kanyar egységes kanyarrá való alakítása (Kránicz 1977), továbbá a jéglevonulási szempontból kritikus Baja-Dunaszekcső közötti 16 km-es Duna-szakasz megregulázása (Kránicz 1979).

Utóbbinál a tervezést nagymértékben megkönnyítette, hogy ekkor indultak meg a folyószabályozással kapcsolatos általános jellegű kutatások az alsó Duna-szakaszon. A VITUKI-ban megépült a Baja és Dunaszekcső közötti Duna-szakasz levegővel és vízzel működő, majd mozgómedrű kismintája is (5. kép). A tudományos kutatások mellett a gépesítés fejlődése is nagyban segítette a munkákat, különösen a 60-as évek végén megjelenő elektrohidraulikus, majd a hidraulikus és polipmarkolós úszó kőkirakó berendezések. Az Igazgatóság „utolsó" máig érvényben lévő általános szabályozási terve 1978-ban készült el, amely „klaszszikus" célkitűzések mellett már figyelembe veszi a komplex vízgazdálkodás igényeit is (pl. vízhasználatok üzemének biztosítását, kiemelt partszakaszok, pl. vízbázisok, a paksi atomerőmű hűtővíz csatornájának bevédését).

A vízügy rendezte egy régi „adósságát" is: megkezdődött a jégtörő flotta kiépítése. Az első jégtörő hajó, a 1959-ben, Balatonfüreden készült el, majd hazai és külföldi tapasztalatokat figyelembe véve indult meg sorozatgyártás. 1972-ben elkészült a Jégtörő Xl-es - 2017. óta Wesselényi - a „bajai vízügyesek hajója." (6. kép) Az Igazgatóság jégtörő flottáját jelenleg a Wesselényi mellett a Jégtörő Vl-os, Vll-es, Vlll-as, és két kisebb, kikötői tevékenységet kiszolgáló hajó, a Rozmár és a Bácska alkotja (1. melléklet a 24/2012. (V. 31.) BM utasításhoz).

1956 katalizátorként hatott a töltéserősítési munkákra is. Mivel a szakadásokat nagyobb részt töltésmeghágások okozták, ezért a fejlesztések első ütemének célja a védvonal magassági hiányának megszüntetése volt. így 1965-ben, a „Nagy Duna árvíznél" a víztömeg már egy olyan

6. kép Jégtörő XI.