A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 6. Hegedűs Hajnalka (OVF): A Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág olajszennyezése
és a lehető legmesszebbmenőbbekig figyelembe veszik a Duna-lpoly Nemzeti Park Igazgatóság által kérteket. A KDVVIZIG 2021. január 6-tól II. fokú vízminőség-védelmi készültségnek megfelelően az érintett terület lezárását és folyamatos figyelését végezte, január 11-én az Igazgatóság kifejezett kérést intézett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályához a káresemény további lehetséges intézkedéseinek minősítésére, amely alapján meg tudott kezdődni az ágazat részéről a további munkálatok tervezése a Duna-lpoly Nemzeti Igazgatóság embereivel szoros együttműködésben. A HELYREÁLLÍTÁS ELŐKÉSZÜLETEI Ahogy a bevezetőben is említésre került, a további munkálatok kérdését jó néhány tényező befolyásolta. Amennyiben a vízügyi hatóság a minősítés során a kármentesítés mellett dönt, az elhúzódó munkálatok, illetve a terület adott állapota alapján előfordulhatott volna, hogy inváziós fajok települnek meg, valamint az érintett terep elveszti úszóláp jellegét. A hatóság döntése a terület védettségére tekintettel is a kárelhárítási munkálatok mihamarabbi folytatása mellett döntött, amelyet viszont a vegetációs időszakban tartandó üzemvízszint miatt 2021. április 01-jéig be kellett fejezni. A vegetációs időszakban tartandó üzemvízszint a szigetszentmiklósi kármentesített helyszínen a munkálatok ideje alatti vízálláshoz képest mintegy 10-16 cm-es vízállás-emelkedést jelentett, amire a vízimadarak fészkelése, a halak ívása és a vízszétosztási kötelezettségek teljesítése miatt is szükség volt. Természetvédelmi szempontok és kérdések A szennyezéssel és a beavatkozással érintett terület nagyobb része ex-lege védettségű, részben úszóláp. A Duna-lpoly Nemzeti Park Igazgatóság felmérést végzett a területen, amely szerint alapvetően talajhoz rögzült, abban gyökerező nádas-gyékényes vegetáció jellemző, amelyben előfordultak lápi élőhelyekre jellemző, természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajok (pl. tőzegpáfrány, lápi csalán) és olyan természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajoknak biztosít élőhelyet, mint a mocsári teknős, vagy a vízisikló. Időszakonként változóan 5-60 cm víz borítja a térséget. (DINPl) A terület szennyeződéstől való megtisztítása során egyes érintett részek „csak" mechanikailag károsodtak, míg mások teljesen átalakultak. A cél, a jogszabályi háttér előírásai alapján is az volt, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló és az oltalom alatt nem álló, de védett fajok élőhelyéül szolgáló károsodott területet a szennyezés előtti állapothoz közelítően állítsák helyre, rekultiválják. Ezt jelen káreseménynél a lehető legnagyobb mennyiségű olajszármazék eltávolításával, valamint a terület a szennyezést megelőző, természetes morfológiai állapotához közelítő körülmények biztosításával kellett elérni. Ahogy a 91/2007 kormányrendelet 2. melléklet „A természetben okozott károsodás felszámolásának szempontjai, valamint a hatóság által előírható beavatkozási intézkedések" 4. pontja is előírja: „ Vizes élőhelyek rehabilitációja esetén először az abiotikus tényezőket szükséges helyreállítani. Lényeges a korábbi hidrológiai viszonyok visszaállítása, illetve a megfelelő vízminőség biztosítása." A beavatkozások tervezésénél fontos szerepet játszott az is, hogy milyen beavatkozásokat kell végrehajtani a VIZIG-nek ahhoz, hogy teljesüljön a 91/2007. kormányrendelet 2.1. pontja, amely szerint a „...meghatározott érték, terület és szolgáltatásoknak az eredeti állapothoz közeli állapotba történő közvetlen visszaállása
