A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 1. Gacsályi József (FETIVIZIG): A klímaváltozás hatékony kezelése: a Tisza-Túr tározó bemutatása
4. ábra Az új és a régi MÁSZ különbsége cm-ben A Felső-Tisza esetében megállapított új mértékadó árvízszint megegyezik egy 2001. évi árvizet kiváltó hidrometeorológiai helyzet során, ukrajnai gátszakadások nélkül bekövetkező tetőző vízállással. Az ukrajnai fejlesztések ismeretében, továbbá a klímaváltozás kedvezőtlen alakulását figyelembe véve könnyen belátható, hogy az új MÁSZ nincs elrugaszkodva a valóságtól, tehát a térség árvízi biztonsága megköveteli a jelenlegi árvízvédelmi rendszer fejlesztését, illetve rendszerbe kapcsolt árapasztó tározók további bővítését. Az igazgatóság működési területén a VTT program keretében eddig két árapasztó tározó épült. Elsőként 2014. októberében a Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó került átadásra, mely 51,1 km2 tározófelülettel, átlagosan 2,47 m vízmélységgel 126 millió m3 vizet képes a Szamos folyón érkező rendkívüli árhullámokból visszatartani. Másodikként 2015. novemberében a Beregi árapasztó tározó üzembe helyezése történt meg. A tározó 60 km2 tározófelülettel, átlagosan 1,1 m vízmélységgel 58 millió m3 vizet képes a Tisza folyón érkező rendkívüli árhullámokból visszatartani. (Hoszták Ferenc2020) A projekttel érintett terület a 2.55 Palád-Csécsei ártéri öblözetben helyezkedik el. Az öblözetet északról a Tisza bal parti, keletről a Batár bal parti és a Palád jobb parti, délről és nyugatról pedig a Túr jobb parti töltései határolják. Az öblözet I. rendű árvízvédelmi töltések által teljesen zárt, területe 107,0 km2. Az ártéri öblözet árvízi helyzetét a Tisza és a Túr folyók árhullámai, valamint a Batáron a Tisza, a Paládon pedig a Túr visszaduzzasztása határozza meg. A területen a terepmagasságok 114,00-121,00 mBf. között alakulnak, a jellemző esésirány délkelet-északnyugati. Az öblözet legmélyebb része Tiszakóród térségében van, a legmagasabb pedig Uszka és Magosliget területén. Az átlagos terepesés 0,04 % körüli. Az öblözetet átszeli a 491 sz. Győrtelek-Tiszabecs főközlekedési út. A belvízcsatornák a domborzati viszonyoknak megfelelően nyugati-északnyugati irányúak és a Palád-Csécsei főcsatornában egyesülve a tiszakóródi Palád-Csécsei zsilipnél a Tiszába, részben a Paládvíz és az Alsó-Öreg-Túr összefolyása után pedig egy torkolti csőzsilipen a Túr folyóba irányulnak. A fajlagos csatornasűrűség: 2,54 km/km2. A fajlagos kiépítettség 85 l/s/km2, de a levezető képesség magas befogadói vízálláskor akár 0-ra is lecsökkenhet. Az öblözet vízrendezési munkái 1926-ban kezdődtek meg, párhuzamosan a Tisza, a Szamos és a Túr folyók ármentesítési munkáival. A Tisza és a Szamos kisebb folyószabályozási
