A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 16. Sziebert János (OVF): A radaros vízhozammérés
Sziebert János monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság A radaros vízhozammérés Kivonat A vízhozammérés napjainkban eszközállományában és technológiájában jelentős fejlődésen megy át. Megjelentek az érintésmentes eszközök, amelyek bevezetésére pilot projekt keretében a DVCS torkolati szelvényében radaros felszíni vízsebesség mérő berendezés telepítése megtörtént. Az üzemeltetési tapasztalatok alapján a remény van arra, hogy a magyar viszonyok között is alkalmazhatóvá válik ez a megoldás. Kulcsszavak vízhozammérés, vízállásmérés, radar, felszíni vízsebesség, sebesség-index, kalibrálás A VÍZHOZAMMÉRÉS MÚÜA, JELENE ÉS JÖVŐJE A vízhozammérések Magyarországon a XIX. század elején már egyetemi tananyagban szerepeltek és a XIX. században, a vízrajzi felmérésekkel egyidőben indultak meg. A rendszeres vízhozammérésekről a XIX. század végétől beszélhetünk nagy folyóink esetén, amelyeket a vízrajzi állomáshálózat fejlesztése során kiterjesztettek a kisebb vízfolyásokra és a belvíz-, valamint az öntözőcsatornákra is. A vízrajz 1970-es években történt decentralizálása tovább növelte a mérési szelvények számát. A műszertechnika fejlődésével és jelentős kutatásokkal a Vízrajzi Osztály megalakulásával kialakultak a hazai szabályok is. A XX. században a VITUKI-ban végeztek részletes vizsgálatokat, amelyek alapján született vízhozammérési szabályok alapján végezzük ma is a méréseket. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás után a nemzeti szabványok helyett, mellett bevezetésre kerültek a nemzetközi szabványok is, amelyek sokszor csak angol nyelven és egy-egy témakör esetén részlegesen kerülnek bevezetésre. A nemzetközi szabványok „honosítása" a vízrajz területén nem történt meg, azok részletesebb vizsgálata is esetleges és hiányos. A korszerű vízhozammérési eszközök ugyan megjelentek, de ezek hazai honosítására kevés kísérlet történt. A hazai viszonyok sok tekintetben eltérnek a nemzetköziektől. Különösen a kis sebességű belvíz és öntözővíz csatornahálózat mérési problémái megoldatlanok. A hazai gyakorlatban alkalmazott és bevezetendő vízhozammérési eljárásokat az 1. ábra foglalja össze. Az ADCP berendezések bevezetése előtti hazai gyakorlat az 1. táblázat szerinti mérési eljárásokat követi, azzal a megjegyzéssel, hogy a jelzőanyagos vízhozammérési módszer nem terjedt el annak ellenére sem, hogy a felsőoktatásban évtizedek óta jelen van.
