A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 15. Szalai József (OVF) - Dukai Dávid - Nagy György (ADUVIZIG ): A helyben képződött vízkészletek tározási lehetőségei Tázlár térségében
A tómeder jelenleg az északi részén lápi, déli mederrészein pedig szikes jellegű (MME, 2021). A tómeder északi, alacsonyabb tengerszint feletti magasságú részein időszakos vízborítás a csapadékosabb időszakokban a 2007 óta eltelt években is kialakult, de minden esetben átmenetinek bizonyult. Tázlártérségben a legpontosabban kijelölhető partvonalú deflációs tó a Szarvas-tó. Az 1:10000 méretarányú topográfiai térkép alapján a tó partvonala 116,5 m szintvonallal azonosítható. A tó medre az északnyugati szakaszán szintén tereplépcsős kifejlődésű. Kissé tágabb térségét vizsgálva megállapítható, hogy a 120 m szintvonal jelölhette ki a tó legnagyobb kiterjedésének határait. A legnedvesebb időszakokban valószínűsíthetően ebben a magasságban rendelkezett természetes átfolyással az alacsonyabb keleti-délkeleti térszínek felé. A Lázár-tó középvízi medrét a 114,5 m tengerszint feletti magasságban futó szintvonallal lehet kijelölni. Egyes rövidebb partszakaszait tereplépcső határolja. Medrében nyíltvíz-felület csak egy-két aprócska foltban fordul elő. Ez a tó mára gyakorlatilag a teljes vízkáészletét elvesztette. Egykori medrében kaszálók találhatók, csapadékos időszakban a meder mélyebb pontjain az összegyülekező vizek, átmenetileg a felszínen is vízborítás alakulhat ki. ATázlár környéki tavak partvonalai magasság-adatainak a domborzatmodell részletén történő összehasonlítása alapján felismerhető az a kaszkád-állapot, amivé a Büdös-tói (Vll.-sz.)csatorna kiépítése után vált a rendszer (5. ábra). 5. ábra: A Tázlár környéki tavak térségének domborzatmodellje Felszínközeli vizek A 6. ábra a tóhármas-tónégyes térségében az azokhoz legközelebb létesített talajvízszintmérő kutak területi elhelyezkedését és a soltvadkerti csapadékmérő állomás helyét, a 7.,... 12. ábra pedig a talajvízszint alakulását szemlélteti a mérések kezdetétől a 2020. december 31. között eltelt időszakban. Ezeknek a mérőállomásoknak az alap- vagy törzsadatait (törzsszám, állomásnév, síkkordináták, perem- és terepmagasság, kútmélység, mérések kezdete) a 2 táblázat tartalmazza. A térségben jelenleg is üzemelő mérőállomások egy kisebb részhalmazát az 1930-as években létesítették. A jelenleg üzemelő állomások közül több azonban az 1930-as években létesítettek utódállomása, illetve elődállomás nélküli. Az 1930-as években létesített talajvízszintmérő
