A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 15. Szalai József (OVF) - Dukai Dávid - Nagy György (ADUVIZIG ): A helyben képződött vízkészletek tározási lehetőségei Tázlár térségében
A vízjogi üzemeltetési engedély tartalmazza a csatornán épített műtárgyak csatorna-kilométerben (cskm) kifejezett helyét, valamint küszöbszintjének tengerszint feletti magasságát. Ez utóbbi adatok felhasználásával a Büdös-tói (VII. sz.)-csatorna áttekintő hossz-szelvénye megszerkeszthető. Jelenlegi állapotában egyes szakaszain (pl. a Szarvas-tó előtt) csaknem teljesen feltöltődött állapotú, nyomvonala csak sejthető, semmint felismerhető. Máshol a medre növényzettel benőtt. A mélyebb szakaszokon a part mentén mocsári növényzet mellett nád és gyékény is tenyészik. Ezeken a mélyebb szakaszokon a mederben gyakran pangó víz marad vissza, illetve alakul ki. További jellemző, hogy a meder mentén védősáv nincs, a művelt területek (szántók, kaszálók) határa gyakran a partéi mentén húzódnak. torkolat felé rész-szakaszok szerint növekedve - 2,50 m3/s-5,30 m3/s, a Nagy-Büdös-tó és a Nagy-tó közötti szakasz torkolati vízszállítása 1,5 m3/s. Felszíni vizek: tavak Tázlártól délnyugati-nyugati-északnyugati irányban összesen négy nagyobb deflációs tó helyezkedik el: sorrendben a Nagy-tó (a terület más, ismert nevén: Pirtói-Nagy-tó, Beszedicsrét), a Szarvas-tó, a Lázár-tó és a Szűcs-tó. Közös jellemzőjük, hogy vízmérlegükben a bevételi oldalt elsődlegesen a felületükre hulló csapadék és a mederbe szivárgó talajvízkészlet képviseli. (Ezek a tavak egykor indirekt módon a természetes vízkészlet-gazdálkodás feladatkörét látták el.) Az 1960-as, 1970-es években létesített belvízlevezető csatornák e tavak feleslegesnek ítélt vizét vezették és vezetik el. Az elvezetés a tavak természetes vízjárásának rendjét megbontotta, ezzel hozzájárult nemcsak e tavak mederben tárolt vízkészletének kritikus mértékű elvesztéséhez, hanem - közvetett módon - az azokat tápláló talajvízkészlet csökkenéséhez, ezzel a talajvízszint süllyedéséhez is. A 2. ábra az 1:100000 méretarányú topográfiai térkép, a 3. ábra a MADOP, Magyarország Digitális Ortofotó Programja keretében készült ortofotó, a 4. ábra pedig az 1:10000 méretarányú topográfiai térkép részlete. Ezek az ábrák a Tázlár-környéki tavak elhelyezkedését szemléltetik. A térképeken jól látható, hogy a tavak mindegyike időszakos, szaggatott partvonallal jelölt, részben növényzettel benőtt állóvízként jelenik meg. 2 2. ábra: A Tázlár környéki tavak az 1:100000 méretarányú topográfiai térkép részletén
