A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 15. Szalai József (OVF) - Dukai Dávid - Nagy György (ADUVIZIG ): A helyben képződött vízkészletek tározási lehetőségei Tázlár térségében
1996. évi UM. törvény a természet védelméről (Tvt.) A Tázlár környéki tavak is a szikes tavak közé sorolható állóvizek voltak, illetve azok. amelyek megmaradt vízkészlettel rendelkeznek, ma is azok. S mint ilyenek, a törvény által biztosított védelmet élveznek. Az országos jelentőségű "ex lege" védett természeti területek meghatározásáról, kijelöléséről, védelméről az 1996. évi Lili. törvény a természet védelméről (Tvt.) rendelkezik. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek természetvédelmi területnek minősülnek, a kunhalmok, a földvárak, a források, a víznyelők és a barlangok mellett valamennyi láp és szikes. A természetvédelmi törvény értelmében „A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik." (Tvt. 23§). A lápok - jellegüknél fogva - elsősorban tavakhoz, folyók holtágaihoz, meandereihez, továbbá turjánokhoz köthetők (mély fekvésű, hullámos térszínek), valamint domb- és hegyvidéki suvadásos térszíneken fordulnak elő. Kialakulásuk feltétele, hogy vízkészletük talajvízből, állóvízből, szivárgó vagy áramló vízből rendelkezésre álljon. További sajátosságuk, hogy sás-, nád-, moha és tőzegmohatőzeg képződik, vagyis a láp a növénytakaró és a belőle képződő tőzeg együtteseként értelmezendő (Lájer, 1998J. A lápok osztályozása többnyire a felületük, mintázatuk és alakjuk alapján történik. Eszerint lehetnek síklápok, dagadólápok és átmeneti lápok. Magyarországon elsősorban a síklápok előfordulása jellemző. „A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók." (Tvt. 23§) A Tvt. értelmében Magyarország, s egyben a Kárpát-medence két legnagyobb szikes állóvize a Fertő-tó és a Velencei-tó, de a legjellegzetesebb szikes tavak az Alföldön fordulnak elő. Eltérően a Föld más térségeiben fellelhető sós vizekhez képest a Kárpát-medence szikes tavai sótartalma alacsonyabb, ugyanakkor e tavak vize erősen lúgos. S ez a különbség indokolja, hogy a szikes vizeket a szárazföldi sós vizek között el kell különíteni. Az alföldi szikes tavak vizének magas oldott-anyag tartalma elsősorban talajvíz-eredetű. A szikes vizeket a víz színe alapján két fő típusa különböztethető meg. A szikes vizek fehér színe annak tulajdonítható, hogy szürkésfehér karbonát-mésziszap halmozódik fel az aljzaton. A meder kiszáradása esetén a kristályos állapotban hozzáférhetővé válik a sziksó. Abban az esetben, ha a talajvíz kalciumtartalma magas, a tófenéken tavi mészkő is képződhet. Tavi mészkő a Duna-Tisza köze területén sok helyen fellelhető: esetenként a felszínhez közel (pl. Csólyospálos, Balástya), máshol akár több méter vastagságú futóhomok összlettel fedetten (Üllés, Zsana). A fekete szikes vizek a fehér vizű tavak feltöltődési folyamata révén jönnek létre, abban az esetben, ha a fenéken a tavi élővilág által termelt szerves üledék felhalmozódása megkezdődik. A víz színe sárgásbarnává válik, amit a lúgos vízben feloldódó szerves anyagok idéznek elő. A fekete vizű szikesek további jellemzője, hogy azokon gazdag vízi és mocsári növényzet és állatvilág telepszik meg. Esetenként - a feltöltődési folyamat előrehaladásának függvényében - egyazon tómederben egyidejűleg fehér és fekete vizek is lehetnek.
