A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 14. Márton Attila (KDVVIZIG): A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás lehetőségei kisvízfolyásokon

ÖSSZEGZÉS

A 3. ábra a hegy- és dombvidéki vízfolyások mentén felmerülő vízigények lehetséges engedélyezésének folyamatára ad támpontot. A tanulmányban részletezett vízfelhasználási és vízkészlet-gazdálkodási módszerek felszíni vízkészlet igénybevétele esetén értendőek. A bemutatott folyamat síkvidéken, öntözési vízszolgáltatás esetén nem megfelelő.

3. ábra: dombvidéki vízigények engedélyezésének egyszerűsített folyamatábrája (saját

szerkesztés)

Új vízigény megjelenése esetén, ha hozzáférhető és gazdaságosabb a felszíni víz használata, akkor azt kell igénybe venni, ezt a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet is meghatározza.

A vízigény megadásakor szükség van a csúcsigény (l/s) illetve az éves igényelt készlet (m3/év) meghatározására is. Amennyiben a mértékadó kisvízi készlethez, az egyéb engedélyezett vízhasználatokhoz és az ökológiai vízigényhez viszonyítva rendelkezésre áll a csúcsigény, engedélyezhető a kérelem. A hidrológiai számításokban meglévő bizonytalanság miatt szükség lehet korlátozások bevezetésére (pl. vízálláshoz kötött engedély), valamint ezeken a területeken kiemelten ösztönözni kell a víztakarékos öntözési módszereket.

Amennyiben a csúcsigény nem kielégíthető (jellemzően ez fordul elő a tárgyalt kisvízfolyásoknál), az éves igények alapján megállapított vízkészletek tározásával megoldható lehet a probléma. Ekkor persze fel kell mérni a létesítési lehetőségeket, majd a tározó tervezése után pontos üzemrendet kell kidolgozni a vízfolyásokon lefolyó szabad vízkészletek hatékony felhasználásával kapcsolatban.

Összegezve, a vízigények növekedésével egyre többször merül fel az igény a hegy- és dombvidéki vízfolyások szabad készleteinek kiaknázására is, ez azonban csak megfelelő