A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 14. Márton Attila (KDVVIZIG): A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás lehetőségei kisvízfolyásokon
Márton Attila szakágazati vezető Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás lehetőségei kisvízfolyásokon Kivonat A fenntartható vízkészlet-gazdálkodás a várhatóan növekvő' vízigények miatt egyre szükségesebbé válik a kisvízfolyásokon. A tanulmányban a szerző röviden rávilágít a kisvízfolyásokkal kapcsolatban felmerülő problémákra, például a kevés rendelkezésre álló készletekre és a hazai jogi szabályozás hiányosságaira, valamint bemutatja a lehetséges vízkivételi és tározási módszereket. Összegzésként a 3. ábrán található folyamatábrán keresztül látható, hogy mikor és milyen módon javasolt a hegy- és dombvidéki kisvízfolyások mentén felmerülő vízigények engedélyezése. A konklúzió szerint ezeken a területeken fontos a kisvízi készletek pontos nyilvántartása és a vízjogi engedélyek kiadásának konkrét jogi szabályozása a közeljövőben. Kulcsszavak vízkészlet, öntözés, kisvízfolyás, szivattyú, tározás BEVEZETÉS Magyarországon jelentős öntözésfejlesztési célkitűzéseket fogalmaztak meg az elmúlt években. Az 1744/2017. (X. 17.) Kormányhatározat alapján az érintett ágazatoknak Öntözésfejlesztési Stratégiát kellett előkészíteniük. Általános célkitűzés volt, hogy az öntözhető területek nagyságát a jelenlegi 100 000 hektárról 300 000 hektárra kell növelni az országban, különböző infrastrukturális és vízkészlet-gazdálkodási fejlesztések végrehajtásával [internet!). Az öntözhető területek növelése szükségszerűen magával vonja a felszíni vízigények növekedését is. Bár az öntözésfejlesztések jellemzően nagyobb vízfolyásaink vagy öntözési vízszolgáltatásra alkalmas csatornák mentén valósulnak meg, a támogatások miatt megjelennek új vízigények hegy- és dombvidéki kisvízfolyásaink mentén is. A hegy- és dombvidéki kisvízfolyásokat Magyarországon jellemzően sziklás-kavicsos, az alsóbb szakaszokon pedig finomszemcsés mederanyag jellemzi; a hegyvidékeken erdős területek, majd alacsonyabb tengerszint feletti magasságon réti növényzet fordul elő ezeken a vízgyűjtőkön. Vízkészletüket forrásokból és csapadékvíz lefolyásból nyerik, nem ritkák az időszakos kisvízfolyások sem. Mértékadó kisvízi készletük jellemzően alacsony, nem éri el az 1 m3/s értéket sem (OVF 2015). A kevés felhasználható felszíni vízkészlet és a felszín alatti készletek mélyebb rétegekben való rendelkezésre állása miatt a kisvízfolyások menti területeken a jelentősebb mennyiségű vízigények kielégítése sokszor nehézségekbe ütközik. Ezzel szemben felszíni vizek visszatartására vagy víztakarékos felhasználás megválasztására számos módszer adódik, így lehetőség nyílik bizonyos növénykultúrák öntözésére is. FELSZÍNI VÍZKIVÉTELEK LEHETSÉGES MŰSZAKI MEGOLDÁSAI A vízigények kielégíthetőségét első körben a vízkészletekhez való hozzáférés lehetősége határozza meg. Kisvízfolyások esetében a vízhez állandó szivattyúállással, mobil szivattyú használatával vagy gravitációs kivezetéssel lehet hozzájutni. A hegy- és dombvidéki kisvízfolyások szélsőséges vízjárása miatt az állandóan kiépített szivattyúállás nem jellemző ezeken a területeken, esetleg a duzzasztott víztereknél fordul elő. Szivattyúállásnak a szivattyúk al- és felépítményét tekintjük, az ilyen műtárgyat úgy kell
