A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Koch Gábor (ADUVIZIG): A Fűzvölgyi-főcsatorna fejlesztési lehetőségei

A képletben:

kman “ simasági tényező

R - hidraulikai sugár.

Fentiekből a szelvény vízszállítása meghatározható: Q= v * A (m3/s)

A mintakeresztszelvényre vonatkozó számítási eredményeket a 6. táblázat tartalmazza. A számítások alapján a mintakeresztszelvény feladatát képes a megfelelő biztonsággal ellátni.

Megnevezés

K (m)

A (m2)

R (m)

c

v (m/s)

Q (m3/s)

Qössz(m3/s)

„Vezérárok"

9,47

7

0,74

33,28

0,76

5,30

13,57

Padkák

24,45

32,39

1,33

8,38

0,26

8,27

6. táblázat: Mintakeresztszelvényre vonatkozó számított adatok III.2. A csatorna esésviszonyainak vizsgálata

Alapvetően elmondható, hogy a Fűzvölgyi-főcsatorna természetes eredetű mederszakaszai csekély (0,01 - 0,03 %o) medereséssel rendelkeznek. Az esésviszonyok részletes elemzéséhez a főcsatorna nyilvántartási hossz-szelvénye mellett felhasználtam 23+026-48+169 cskm szakasz 2012. évi kotrását követő utófelmérés eredményeit, valamint a 2+213 és 21+288 cskm szelvények között elhelyezkedő terület 2017. évi felmérésének adatait.

Megállapításaim az alábbiak:

1. A Fűzvölgyi-főcsatorna 0+000-2+213 cskm szelvényei között elhelyezkedő trapéz szelvényű mesterséges mederszakasz megfelelő eséssel (0,59 %o) rendelkezik, vízszállító képessége a gyakorlati tapasztalatok alapján is megfelelő. A szakasz vonatkozásában az általános mederfenntartási munkálatok elvégzésén túl egyéb beavatkozást nem tartok szükségszerűnek.

2. A csatorna 2+213 - 21+288 cskm között elhelyezkedő természetes eredetű mederszakasza rendezetlen fenékviszonyokkal jellemezhető, esése 0,03%o. A gyakorlati tapasztalatok alapján e szakasz jelen állapotában az érkező vízhozamok továbbvezetésére korlátozott mértékben alkalmas, fokozott vízlevezetés alkalmazása során csak részlegesen kapcsolódik be a vízszállításba, a vízkészletek az egyes bögékben megrekednek és visszaduzzadnak. Álláspontom szerint a szakasz rendbetételét a biztonságos vízlevezetés érdekében mielőbb el kell végezni.

3. A főcsatorna 21+288 - 48+169 cskm szelvényi között elhelyezkedő medre, fenékviszonyait tekintve rendezettséget mutat, mely vélhetően a 2012. évben elvégzett kotrásnak köszönhető. A csatorna esésviszonyai e szakaszon sem érik el a kívánt mértéket, azonban a mindennapi vízkormányzás során vízszállítással kapcsolatos problémák nem merültek fel az elmúlt években. A mederesés növelése ezen a szakaszon - az alsóbb szakaszon végrehajtott jelentősebb beavatkozások nélkül - nem lehetséges. A csatornaszakasz vonatkozásában fenntartó jellegű mederfenntartási munkálatok rendszeres elvégzését tartom indokoltnak, mely az egyes bögéken belüli áramlási viszonyokat nagymértékben javíthatja.

II 1.2.1 Esésnövelés

Esésnövelő kotrásra a csatorna alsó, vízlevezetés szempontjából legérzékenyebb területén van lehetőség. A 2+213 cskm szelvényben lévő 13T al- és felvízi fenékszintjeit megvizsgálva lehetőség mutatkozik arra, hogy a műtárgy felvizén fenékszint süllyesztés végezzünk. Ennek hatására a 13T - 9T zsilipek közötti szakaszon kialakítható mederesés - figyelembe véve a