A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 9. Koch Gábor (ADUVIZIG): A Fűzvölgyi-főcsatorna fejlesztési lehetőségei
Elhelyezkedés (cskm) Műtárgytípusa Fenékszint (m B.f.) Pálya szint (m B.f.) Pályaszint alsó éle (m B.f.) Nyílásméret (m x m x m) 5+137 ikeráteresz 91,56 95,1 93.16 2 x 1,4 x 1,6 8+428 ikeráteresz 91,67 95,2 93,27 2 x 1,4 x 1,6 10+552 ikeráteresz 91,74 94,5 93,34 2 x 1,4 x 1,6 5. táblázat: Ikerátereszek adatai a Fűzvölgyi-főcsatorna alsó szakaszán A műtárgyak esetében vizsgálandó, hogy azok vízlevezető képessége miként viszonyul a jelenkori üzemrendben levezetendő vízhozamokhoz, továbbá kapacitásuk rendelkezik-e megfelelő tartalékkal a jövőbéli fejlesztések esetére. III. A FŰZVÖLGYI-FŐCSATORNA FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI lll.l. A csatorna nyomvonalának vizsgálata A csatorna nyomvonal vizsgálatának célja, hogy feltárja azon szakaszokat, ahol a vízfolyás hidraulikai szempontból kedvezőtlen kanyarulatokkal rendelkezik. Az ilyen szakaszok rendbetétele az áramlási viszonyok kedvező irányba történő elmozdítása mellett pozitív hatással lehetnek a csatorna esésviszonyaira is. A nyomvonal vizsgálata alapján kijelenthető, hogy a főcsatorna 12+616 cskm szelvény feletti vonalvezetése mutatja a legkedvezőtlenebb állapotot. Az itt lévő elfajult kanyarulat a gyakorlati tapasztalatok alapján állandó és nagymértékű fenntartást igényel. E szakaszon jellemző az erőteljes nádsziget képződés, melynek hatására az érkező vizek visszaduzzadása figyelhető meg. Ez mind belvíz levezetési szempontból, mind a mezőgazdasági vízszolgáltatás tekintetében kockázatot jelent, melynek hosszú távú rendezése érdekében a kanyarulat mesterséges lefűzését javasolom. 3. kép: Az átvágásra javasolt kanyarulat
