A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 8. Dr. Keve Gábor - Dr. Fekete Árpád (NKE) - Sziebert János (OVF) - Koch Dániel - Dr. Tamás Enikő Anna - Varga György - Majer Fruzsina - Krikovszky Sándor - Ficsor Johanna - Logó Beáta (NKE): Az MSZ EN ISO 748 nemzetközi vízhozammérési szabvány honosítási kérdései
Grafikus illeszkedés 6. ábra: Az ISO és Hozam2 eredmények %-os eltérésének grafikus illeszkedése Normál eloszláshoz Az ábrán a hidrológiai gyakorlatnak megfelelően a függőleges tengelyen szerepel a valószínűségi változó és a vízszintesen a valószínűség értéke. Az illeszkedés vizsgálatához Szmirnov és Kolmogorov egymintás próbáját követtük, ami a hazai vízrajzi eljárásrendben megszokott módszer. Ehhez az empirikus és elméleti eloszlások közötti legnagyobb különbség értékét Dmax-ot leolvastuk a Hiba! A hivatkozási forrás nem található.ábráról. A Dmax =0,1552 alapján az alábbi képlettel számítjuk „Z" értékét, az eltérés valószínűségi változóját: Z = Dmaxy/n = 0,1552 * V31 = 0,8642 ahol n = 31, azaz mintánk darabszáma vagyis az adatsor hossza. A „Z" valószínűségi változóhoz tartozó, a maximális eltérést jellemző valószínűség: L(Z) = 0.5559 (a Kolmogorov eloszlásfüggvény táblázatából). Az illeszkedés mértéke: p = 100 [l-L(Z)j = 44,4 %. Ez a mérték a hidrológiában általában elfogadott 30 és 70 %-os szignifikancia határokat szem előtt tartva nem támasztja alá egyértelműen az illeszkedést, hiszen bizonytalan kategóriába sorolandó. Ugyanakkor nem is kell elvetnünk a hipotézisünket, sőt ilyen illeszkedési eredménnyel már meg is elégedhetünk a bizonytalanságot szem előtt tartva. Azonban a páros t-próba alapján már megállapíthatjuk, hogy a két módszertan közötti eltérés nem szignifikáns. Páros t-próba Az ISO és a Hozam2 nem független minták elemei páronként egymáshoz rendelhetők, így a két minta várható értékére vonatkozó páros t-próba alkalmazható. A hipotézisünk az, hogy a két minta várható értéke megegyezik, azaz m1 = m2, vagy ami ezzel ekvivalens, hogy m = mí — m2 = 0. Az egymáshoz rendelt értékek különbségét tekintjük egy alapsokaságnak. A kérdés így az, hogy lehet-e nulla ezen sokaság várható értéke? Ennek megválaszolására az
