A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 25. Vizi Dávid Béla - Szilágyi Annamária - Dr. Právetz Tamás (KÖTIVIZIG): A modern vízkárelhárítási szempontoknak megfelelő Tisza ártéri erdőállományok vizsgálata a Bivaly-tói öblözetben
KÖTIVIZIG a következő időszakban is nagy hangsúlyt fektet a kísérletek folyatatására. Ezek a hazai nyáras, füzes galéria erdők kiemelt jelentőségűek, amelyek nem csak tájesztétikai szerepet töltenek be, hanem az élővilág biodiverzitását is elősegítik, mind természetvédelmi, mind ökológiai, mind árvízvédelmi szempontból fontosak ezek az állományok, azonban felújításuk és hullámtéri elhelyezkedésük miatt erdőrészleteken folytatott kísérletek sikeressége nagy előre lépés lenne a hullámtéri erődgazdálkodásban vízkárelhárítási szempontokat szem előtt tartva. Az ország fásításkor lefektetett egykori 1952. évi erdőtelepítési irányelveket lenne szükséges szem előtt tartani, amelyet Babos Imre „A Hullámterek fásítása" címmel írt meg:,, Nem hanyagolható el az a kívánság sem, hogy a fásítás ne okozzon magasabb iszaplerakódást s ne csökkentse a hullámtér vízbefogadását. Ez a magastörzsű, feltisztuló állományok létesítésére utal, melyekben az alsó szint legalább a harmadrendű fák sorába tartozik. A cserjeszintek kiképzésére ezek szerint csak a legmagasabb hátakon kerülhet sor. Nem kevésbé fontos a fásítások töltést oltalmazó hivatása. Töltéseink több mint 2.070.000 hektár szántóterületet mentesítenek, épségben tartásuk elsőrendű népgazdasági érdek. A töltésekig érő, szabad vízfelületet a gyakori szélvihar háborgó tengerré változtatja s az ostromló hullámok támadására kagylósán lemállik a védgátak földje. A hullámverések elleni védelem kilométerenként 2-3000 forintba kerül s ez megtakarítható a fásítások vízterületet csendesítő hatásával. Amíg a telepítések során a feltisztuló törzsek képzése a követelmény, a töltések előtti 40-60 m széles sávon az ár elleni védekezésre szolgáló - legtöbbször csonkolt -füzesek meghagyása a cél." (Babos 1952) A Bivaly-tó kifolyási szelvényében végrehajtott beavatkozások javították a hullámtér vízszállító kapacitását. A I. ütem szerinti erdőtelepítés és övzátony elbontás összevetve a kiindulási állapottal értékelhető javulás tapasztalható. Az ikersoros ültetés várhatóan mind erdőgazdálkodási mind vízkárelhárítási szempontból előnyös erdőtelepítési móddá válhat. A beavatkozások hatásait hidrodinamikai modellel is vizsgálat alá vontuk. Az eredmények alapján az I. ütemet követően jelentősen javultak a lefolyási viszonyok a hullámtér kifolyási szelvényén. A sűrű aljnövényzettel rendelkező idős hazai nyárral szemben kétszeresére nőtt a középsebesség az ikersoros ültetés alá vont területen. A modellvizsgálatban a kihívást az jelentette, hogy az övzátony elbontást követően nem volt még jelentős árhullám a területen. A 2021-es esztendőben azonban II. fokú árvízvédelmi készültségi szintet meghaladó árhullám vonult le a Tiszán. Az árvízvédekezés alatt a KÖTIVIZIG kollégái folyamatosan vízhozamméréseket hajtottak végre a Közép-Tisza vidéken. A Bivaly-tó környezetében végzett mérések eredményeit összehasonlítva a modell által számított értékekkel, hasonló körülmények között megfelelően közelítik a valóságot. A továbbiakban folytatni kell a hasonló beavatkozások környezetében a vízhozamméréseket különböző árvízszintek mellett, hogy a hidrodinamikai modellek validálása minden esetben megfelelő megbízhatósággal történhessen. felújításhoz. Ezen eredményeken felbuzdulva több helyszínen eltérő kitettségű területen kezdte meg az igazgatóság az ikersoros állománykialakítást.
