A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 25. Vizi Dávid Béla - Szilágyi Annamária - Dr. Právetz Tamás (KÖTIVIZIG): A modern vízkárelhárítási szempontoknak megfelelő Tisza ártéri erdőállományok vizsgálata a Bivaly-tói öblözetben
A törvényi szabályozás következtében az ipari célú nemesnyárasok és nemesfüzesek jelentős mértékű átalakítása történt meg eddig (2009. évi XXXVII. törvény, 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet). A Közép-Tiszán 2019-ben befejeződő erdőtervezés is jelentősen befolyásolja a térség erdőgazdálkodásának és fatermesztésének jövőjét. A hullámtéri erdők esetében figyelembe kellene venni a fafaj megválasztása során a térség gazdálkodását alapvetően meghatározó tényezőt, a Tisza vízjárását. A nagyvízi meder természetvédelmi státusza miatt sűrű állományszerkezetű őshonos faállományok jelennek meg a nemesnyárak, nemesfüzek helyén, amelyek az árvízvédelmi szempontból kedvezőtlenek, mivel így csökken a hullámtér vízszállító kapacitása, megnövekszik árvíz esetén a vízállás, amely hidrodinamikai modellezéssel vizsgálva, egyértelműen megállapítható. Sajnos, ha folytatódik a kultúr és faültetvény típusú állományok szerkezet váltása, akkor a jövőben az árvízvédelmi biztonság csökkeni fog a térségben. A Közép-Tiszán több olyan beavatkozás, kísérlet is folyamatban van jelenleg, amely igyekszik vízkárelhárítási szempontból megfelelő szerkezetű, állapotú erdőállománnyal segíteni a kialakuló árvíz esetén a levezetést. BEAVATKOZÁS ISMERTETÉSE A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén a Szolnok térségében a 2000. évi árhullám volt az eddig mért legmagasabb szintű árhullám, ami több kisebb árhullám torlódásából alakult ki. Az árvíz jobb levezetése érdekében több projekt keretében is megvalósult töltés magasítás, illetve töltésáthelyezés, ezzel is kibővítve a Tisza hullámterét. Szolnoktól délre, Rákóczifalva-Rákócziújfalu térségében 2006-2009-ben töltésáthelyezés valósult meg, valamint a hozzá kapcsolódó komplex, fenntartható hullámtérfejlesztés (árvízvédelem, élőhely-rehabilitáció, vízvisszatartás; LIFE-SUMAR LIFE 03 /H/ENV/000/280) (1. ábra) (KÖTIKÖVIZIG 2009). Az egykori hullámtéri terület újracsatolása mellett visszaállítottuk a rét/legelő területhasználatot a szántók helyett, ahol ismét a legeltetésé lehet a főszerep. A lefolyási viszonyok javítása végett további intézkedésként övzátonyok bontása, valamint erdészeti beavatkozások voltak, ahol elsősorban az idegen fajok visszaszorítása történik. A vízvisszatartás jegyében pedig hal ívóhelyek kialakítása történt a területen. Az új hullámtér déli részén az árvízvédelmi töltés 900 méter hosszúságban vissza lett bontva terepszintre, a régi töltés és a folyó közötti keskeny terület erdősített. Ezen keresztül áramlik vissza a folyó főmedrébe a hullámtérre került víztömeg Az erdőállományban volt, egy a partvonallal párhuzamos, mintegy 2 méter magas vonulat - övzátony - ami vonalas létesítményként kiemelkedett a környező terepszintből. A töltésáthelyezés előtt párhuzamos volt az árvízi sodorvonallal, azonban a fejlesztés megvalósulása után merőlegesen keresztezte már az áramlási irányt, így káros hatásúvá vált.
