A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 19. Rohr Katalin (KDTVIZIG): Árvízvédelmi töltésekben keletkező vadkárok problémája, helyreállítási és megelőzési javaslata
A helyreállításra nem kerülő vadak által okozott károsodások az árvízi védekezést nehezítő körülményként jelentkezik, valamint a töltéstest esetében az árvízi biztonság szempontjából veszélyeztetést, veszélyforrást jelenthetnek. Az árvízvédelmi szakaszon jellemzően előforduló jelenségekkel (átázások, szivárgások, buzgárosodás) együttesen ezek a felületi sérülések, károsodások az árvízi kockázati értékeket növelik a védekezők számára. 3. TÖLTÉS GYEPFELÜLETÉNEK SZEREPE Az árvízvédelmi töltések megépítése után a töltéstestek felületei (rézsűk, korona) nem maradhatnak fedetlenül, mert a külső környezeti tényezők (szél, csapadék, hullámzás) káros hatása következtében csökkenne a töltések védképessége. A külső káros hatások csökkentése, megelőzése érdekében a kiépített földművek biológiai rézsűvédelmének legelterjedtebb módja a gyepesítés. A gyepesítésnek az árvízvédelmi töltések védelmében mindenkor, különösen árvizek levonulása alkalmával, azaz az árvízvédelemben is jelentős szerepe van. Gazdaságosságát, fontosságát azonban nem lehet egzakt módon megadni, de társadalmi és gazdasági hasznossága és előnyei mégis egyértelműek és meghatározhatók:- Gazdasági előnyök • Közvetett gazdasági bevételt jelent a vagyontárgyak megóvása által • Közvetlen gazdasági bevételt jelent a fűtermés értékesítésének bevétele- Társadalmi előnyök • Kirándulási lehetőség, rekreáció • Gyommal fertőzött területek visszaszorításának egészségügyi előnye • Környezetvédelmi szempontok A gondosan kivitelezett és fenntartott gyepfelület fontossága vitathatatlan, hisz nemcsak stabilizálja a töltések felületét, de ellenállóbbá is teszi őket a környezet kártételeivel szemben. A gyeptakaróval szembeni további követelmények, hogy csökkentse a hőnek a földmű felületére gyakorolt kedvezőtlen hatását; ökológiai szempontból segítse elő a földművek talajéletének kifejlődését; bolygatást, taposást, árnyékot a gyep elviselje; gyeptakaró ellenállóképessége nagyobb legyen a hullámok sodrási erejénél. A gyepburkolatok a külső mechanikai valamint biológiai hatások következtében károsodnak, a károsodott gyepburkolatot helyre kell állítani. A kisebb, foltszerű hiányok pótlását, a hiányzó fajok kiegészítését felülvetéssel lehet megoldani. Ennek egyik lehetősége a meglévő állomány megpergetése, ha a gyepállomány nagymértékben károsodott, akkor újra kell telepíteni. A töltések gyep borításának minősége fontos szerepet képvisel az árvízvédekezési feladat ellátás esetében, ezért is a VÍZIG minden évben az őszi felülvizsgálati bejárásai során a gyepfelületeket minősíti és vizsgálja. A gyep minőségét a taposási károk magukban is rontani tudják, mellette az egyéb mechanikai jellegű károsítások azt még súlyosbíthatják, külön beavatkozási szükségességet generálva. 4. VADDISZNÓ KÁROK BEMUTATÁSA ÉS ÖSSZEFOGLALÁSA 4.1. Korábbi évek vadkár tapasztalatai A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén a 04.01. Báta-Sióagárd-Szekszárd árvízvédelmi szakasz Duna jobb parti és Sió jobb parti I. rendű árvízvédelmi töltésén több éve visszatérő probléma a Gemenc Zrt. vadászterületén jelentkező vaddisznókár, azaz az I. rendű árvízvédelmi töltés mentett és vízoldali védősávjában, a töltés rézsűn, a töltés koronán, illetve burkolt korona esetében a padkán tapasztalható kisebb és nagyobb méretű vaddisznótúrások.
