A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 14. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): Kamerás monitoring állomások alkalmazása a kommunális hulladék és a jégjelenségek észlelésére
tengelyterhelést figyelembe kellett venni, hogy kiszállításuk az ártérből és a tovább szállítás is a hulladéklerakóban zavartalanul megtörténhessen. Tíz darab 10 m3 konténer beszerzése lett javasolva. A beszerzésre javasolt konténerek szállítása csak erre speciálisan legyártott utánfutókon, vagy gépkocsikon történhet. A ideiglenes tárolókból a hulladéklerakóig a hulladékszállítókkal történő szerződés alapján történik meg a szállítás, az ideiglenes lerakóig pedig a védekezési munkák bonyolítója a FETIVÍZIG végzi majd a szállítást. IV. ÖSSZEFOGLALÁS, SZAKMAI INDOKLÁS A Kormány 2117/2017. (XII. 28.) Korm. határozata, az ukrajnai eredetű felső-tiszai kommunális hulladék kezelésére irányuló beruházás tervezéséhez szükséges költségvetési forrás biztosításáról. Ebben a Kormány egyetért azzal, hogy műszaki megoldásokat kell alkalmazni az ukrajnai eredetű felső-tiszai kommunális hulladék fizikai eltávolításához. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: FETIVIZIG) működési területén éri el hazánkat a Tisza és három balparti mellékfolyója a Túr, a Szamos és a Kraszna. A vízgyűjtő államhatárokkal osztott: a Tisza Tokaj feletti vízgyűjtőjén Magyarország mellett, Szlovákia, Ukrajna és Románia osztozik. Magyarország alvízi ország, s a Kárpátokból ideérkező - előbb felsorolt - vízfolyások a Felső-Tisza-vidék külföldi eredetű vízszennyezéseknek való erős kitettségét okozzák. A folyóvizek szállító közegként funkcionálnak, és a felvízi országok vízgyűjtőjén tapasztalható környezeti problémákat közvetítik hazánkba. A FETIVIZIG saját kimutatása szerint, a területén regisztrált környezeti káresemények mintegy 40%-át a külföldi eredetű kommunális hulladékszennyezés teszi ki, így ez tekinthető a legjelentősebb problémának. A hulladékszennyezés drasztikusan először 2004 szeptemberében jelentkezett a Tiszán. A szennyezés intenzitását a FETIVIZIG az adott szelvényen percenként áthaladó palackok számával határozza meg, melynek csúcsértékei az elmúlt bő egy évtizedben esetenként elérték 300-500 palack/perc intenzitást. A szennyezés intenzitása időben változó, de a szemétcsóva napokon keresztül érkezhet egy-egy árhullám alkalmával, így annak összes mennyisége is jelentős. A kommunális hulladék szennyezés több szempontból is komoly károkat okoz. A hulladék könnyű frakciója (jellemzően műanyagok) a vízfelszínen úszik. Ez rossz „reklám" a Felső-Tisza menti településeknek, amelyek megélhetésében fontos szerepet játszik a falusi és a vízi turizmus. Ugyanakkor nagyon káros hatással van a folyóvíz mezőgazdasági hasznosítására, mint például az öntözés illetve az ivóvíz célú vízkivételek esetében. Emellett a hulladék - akár a felszínen úszó, a mederfenékre lesüllyedő, vagy a hullámtéren kirakódó - bomlásából káros anyagok szabadulnak fel, illetve veszélyes vegyületek oldódnak ki. Ezek az anyagok felhalmozódnak az élő szervezetekben, az üledékben, hosszú távon megjelennek a folyók mentén a talajvizekben, idővel pedig akár a mélyebb vízadó rétegeket is elérik. Nyilvánvaló az is, hogy a háztartásokban veszélyes hulladék is keletkezik (pl. gyógyszerek, festékek, oldószerek, növényvédő szerek stb. maradványai és göngyölegei), amely tovább fokozza környezeti károkat. Az árvizek levonulásával a folyó a felszínen úszó hulladékot a hullámtéren lerakja. A visszamaradó hulladék az áramlási holtterekben árvízről-árvízre folyamatosan halmozódik, egymásra rakódik, beiszapolódik, majd benövi a növényzet. A kirakodott szemét teljes körű összegyűjtése - például az ártéri erdőkből - igen nehézkes, csaknem lehetetlen feladat, valamint rendkívül költséges is.
