A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 14. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): Kamerás monitoring állomások alkalmazása a kommunális hulladék és a jégjelenségek észlelésére
A fenti két módszer segítségével pontosan meghatározhatjuk a levonuló árhullám tetőző vízállásait az összes szelvényben, illetve a mellékágakról elinduló vízszintemelkedések levonulási idejét. Azonban fontos még tudnunk, hogy az egyes árhullám hulladékkal terhelt-e, és ha igen, milyen mértékben. Az ukrán és román vízügyi igazgatási szervekkel jó a kapcsolatunk, de az adat és információcsere nem megfelelő. Ukrán területen lévő szennyező forrásokról nem ad információt az ukrán fél, mely indokolttá tette a kárpátaljai vízgyűjtőn vízminőség-védelmi céllal kamerás állomások kialakítását a Tisza folyón Rahó és Huszt szelvénybe, illetve a Borzsa folyón Dolha állomásnál. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén bekövetkezett káresemények leggyakrabban a kommunális hulladékszennyezés miatt alakulnak ki, melyekben leginkább a Felső-Tisza és a Szamos folyók érintettek. A hulladék kirakodása nem véletlenszerűen, hanem a folyószakaszok adottságainak, hidraulikai viszonyoknak megfelelően történik. A hulladékszennyezés elsődleges oka, hogy a Tisza és mellékvízfolyásainak felső, határon túli szakaszán a hulladékgazdálkodás nem megfelelő színvonalú, ezért a lakosság a hulladékot a folyók partján, az árterekben helyezi el. A Felső-Tisza vízgyűjtő területe hazánkon kívül Ukrajna, Románia és Szlovákia területét érinti. Vízszintemelkedés alkalmával a hulladékot a folyó kimossa és a magyarországi szakasz felé szállítja. Nagyobb hulladékmennyiség jellemzően a folyók áradásakor jelentkezik, amikor a vízszint több métert (2-10 m) emelkedik és a vízfolyások sebessége is jelentősen megnő (max. 3,0-4,0 m/s). Az árhullámmal érkező uszadék és hulladék összegyűjtése, szelektálása és eltávolítása komoly kihívást jelent Igazgatóságunk számára. Az ukrán és román vízügyi igazgatási szervekkel jó a kapcsolatunk, de az adat és információcsere a kommunális hulladékszennyezésről nem ad elegendő információt, mely indokolttá tette a kárpátaljai vízgyűjtőn vízminőség-védelmi céllal kamerás állomások kialakítását a Tisza folyón Rahó és Huszt szelvénybe, a Borzsa folyón Dolha állomásnál, illetve hőkamerás megfigyelő állomást a magyarországi határszelvényben Tiszabecsnél. Az állomások alkalmasak az uszadék, PÉT palack és jégjelenségek online észlelésére, melyeket beintegráltuk a közös magyar-ukrán távmérő rendszerbe. II.1. Ukrajnai fejlesztések Vízminőségi monitoring állomások létesítése Rahó, Huszt (Tiszakirva) és Dolha településeken, az új megfigyelő állomások integrálása a meglévő rendszerbe. Meglévő létesítmények A vízminőségi kamerák a közös magyar-ukrán távmérő rendszer 3 db meglévő (Rahó, Huszt és Dolha) távmérő állomására kerültek kihelyezésre. A távmérő állomások a területileg illetékes Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság (TVI) tulajdonában lévő területre esnek. Az állomások üzemeltetője mindenütt a Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság (TVI) lesz. Vízminőségi kamerarendszer kialakítása A kamerák kihelyezésével egyidejűleg feladat volt állomásonként külön IR fényvető reflektorok felszerelése (összesen 3 db: Rahó, Huszt és Dolha). Ez egy külön karbantartandó eszköz, aminek a hatótávolsága minimum 50 méter. A videokamerák számára biztosítja az
