A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 12. Kőváriné Szabó Erzsébet (KÖVIZIG) - Dr. Keve Gábor (NKE): A hosszú távra meghatározott mértékadó árvízszint rövidtávú következményei
Ez a helyzet ugyanakkor mégis mindkét fél számára optimális. A vízügynek nem kell a műveléssel foglalkoznia, adott esetben pld. parlagfű mentesítenie, míg az eredeti szántó tulajdonosok továbbra is egyben kezelhetik a táblát. Sajnos ez az állapot problémát is okoz. A Büngösdi őrjárásban például több szakaszon nincsen a töltés mentett oldalán a csapadékvizet elvezető szivárgó csatorna. Annak tervezése, engedélyezése viszont kérdéses, hiszen nem egyértelmű, hogy az hová kerüljön elhelyezésre? Az „optimális állapot" fenntartása érdekében az eredeti birtokhatáron belül? Vagy kerüljön az új birtokhatárra, ami azonban jelenleg szántóként van az ingatlan nyilvántartásban? KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK: Objektiven szemlélve a problémát meg kell állapítsuk, hogy nem reális a jelenleginél alacsonyabb árvízszintek előírása, viszont adódik a magassági biztonság differenciálásával való finomítás lehetősége. A véleményünk az, ha a (74/2014) 2021-ben esedékes módosítása során bevezetésre kerül a differenciált árvízvédelem fogalma és a differenciálás tárgyává a magassági biztonságot tesszük, akkor legalább a fővédvonali fejlesztések lehetőségét valamivel kedvezőbb helyzetbe hozhatjuk, hiszen méteres nagyságrenddel alacsonyabbra lehet vinni a kiépítési előírást, ami viszont jelentős mértékben teszi finanszírozhatóbbá, közgazdaságilag eladhatóbbá a fejlesztéseket. Mindez könnyítést jelenthet majd minden olyan esetben, ahol az előírt koronaszinthez kell igazodni, egyéb vonatkozásokban (Isd. Mezőberényi közúti híd esete) viszont továbbra is fennmaradnak a jelenlegi nehézségek. A MÁSZ felülvizsgálattal egyidőben folyamatban van az újabb, EU-s szempontoknak is megfelelő szabályok kidolgozása, az Árvízi irányelvnek való megfelelés, mely során lényeges, hogy a kockázat alapú differenciált előírások kidolgozása során a célterületen élőknek valóban az igényeit is figyelembe vegyék és ne csak az adottságait! Javaslatunk, hogy készüljenek felmérések, közvélemény kutatások, tartsanak lakossági fórumokat, hogy milyen terveik vannak az adott területen élőknek, azokat mennyiben befolyásolja az árvízi biztonság, milyen a biztonság érzetük? Kerüljenek figyelembevételre az országos, területi és települési rendezési tervek. A kockázat definíciója szerint egyenlő a kár bekövetkezési valószínűségének és az okozott kárnak szorzatával. Tény, hogy ahol kisebb a várható kár, ott nagyobb valószínűségű árvíz (adott esetben alacsonyabb védtöltés) is bevállalható. De ezen helyeken akkor a későbbiekben sem érdemes a fejlesztés, mert senk sem szeretné kockáztatni befektetését. így szinte kizárható az ipar, vagy nagyobb gazdasági érték megtelepedése az ilyen területeken. Adjunk lehetőséget a lakosságnak, a helyi vállalkozóknak és persze a területen élő szakembereknek véleményt nyilvánítani, hallgassuk meg őket és utána szülessen meg a döntés, hogy melyek a kevésbé értékes területek, mert ezen döntések hosszú távú hatásokkal bírnak. A felvetett és elemzett probléma összetettsége, sokszereplős volta, a körülmények folyamatos változása rávilágított arra, hogy a megoldás messze túlutat a dolgozat keretein. Azonban a felvetett problémák és pár jó gyakorlat bemutatása talán segítségül szolgálhat a soron következő jogszabálymódosítás során.
