A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 12. Kőváriné Szabó Erzsébet (KÖVIZIG) - Dr. Keve Gábor (NKE): A hosszú távra meghatározott mértékadó árvízszint rövidtávú következményei

2. ábra: A 12.03 Zsófiamajori árvízvédelmi szakasz hossz szelvénye részlete 2015 után

(KÖVIZIG, 2016)

A védvonalakra, árvízvédelmi töltésekre vonatkozó előírások

A 30/2008 26.§ (2): A védművet úgy kell kialakítani, hogy a várható legkedvezőtlenebb körülmények halmozódása esetén is megfeleljen a biztonsági követelményeknek, továbbá kielégítse a védekezés és karbantartás igényeit. Az állékonysági, szilárdsági számításoknál a mértékadó árvízszintnek az előírt magassági biztonsággal növelt magasságát, illetve vízszintjét kell alapul venni. Gyeptakaróval védett felületnél a rézsűkön a humuszréteg, a koronán a domborítás, illetve a töltéskoronán létesítendő út tükörszintje feletti rétegek nem számíthatók be az előírt méretezés szerinti keresztmetszeti méretekbe.

Mi a MÁSZ 2014. évi emelésének következménye, Nagy Sándor tanulmányából (2018):

"Ha az előttünk álló 99,68 %-os fejlesztendő töltéshosszat vesszük alapul, akkor az Új MÁSZ- ra történő fejlesztés földmunka volumene: \Í2= 339,0 km*50.400 m3/km=17.086 ezer m3.

A régi MÁSZ-ra történő hátralévő fejlesztés földmunka igénye a következő lett volna: Vi=156,44 km*40.900 m3/km= 6.398 ezer m3.

A fejlesztési igények különbsége: V2-Vi=17.086-6.398= 10.688 ezer m3.

Az új MÁSZ 2015 évi bevezetésével a hátralévő fejlesztések földmunka igénye az eredetihez képest 2,67szeresére nőtt."

Probléma: az anyagnyerőhelyek hiánya. A megoldást a KÖVIZIG területén jelenleg az jelenti, hogy a szükséges földmennyiségeket a hullámterek feliszapolódottságából pótoljuk, mely azonban a Körösök mentén állékonysági problémákat vethet fel, a töltések alatti átszivárgások várható növekedése miatt.