A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 11. Katona Marianna (TIVIZIG): A Hortobágyi ártéri öblözet lokalizációs rendszerének vizsgálata és fejlesztése
árvíz utáni időszakban kezdték építeni, a kivitelezés 1967-ben fejeződött be. A nyomvonal menti területekről származó föld képezi a töltés anyagát. Az érintett töltéssel jelenlegi állapotában 91,62 mBf szintű vizet lehet lokalizálni. A 09.004. lokalizációs vonal a Tisza bal parti védtöltés 35+152 szelvényéből kiindulva a halastói tápcsatorna baloldali töltésén keresztül Újszentmargita község külterületén halad, majd a Nyugati-főcsatorna jobboldali töltésén, érintve Folyás, Polgár, Újtikos, Tiszadob, Tiszadada, Tiszavasvári települések külterületét a Keleti-főcsatorna jobb oldali 4+485 szelvényben köt be a védtöltésbe. A lokalizációs vonal teljes hossza 50.297 m, végig kiépített töltés. A lokalizációs töltés a 0+000-7+450 szelvények között váltakozó, 3,00-4,00 m szélességű koronával mindkét oldalon 1:1,5 hajlású rézsűvel van kiépítve. A 7+450-50+297 szelvények között a lokalizációs vonal (a Nyugati-fcs. jobb oldali töltése) 4,00 m-es koronaszélességgel, az elöntés felől 1:2, a főcsatorna medre felől az üzemvízszintig 1:2, lefelé pedig 1:5 hajlású rézsűvel van kiépítve. A lokalizációs vonal teljes hossza TI VÍZIG kezelésű. A lokalizációs töltés jelenleg 92,42 mBf. szintig képes a kiömlött vízmennyiséget lokalizálni. Az előbbiekben ismertetett lokalizációs vonalak a védtöltéssel négy kazettát alakítanak ki. A számozásuk megegyezik a határoló lokalizációs vonalak számozásaival A lokalizációs vizsgálatokat két irányban végezték, egyrészt, hogy az egyes kazettákban milyen szintnél egyenlítődik ki a folyó vízszintje a kazettáéval, másrészt az egyik kazettából a másikba történő vízátvezetéssel megtartható-e a jelenlegi kiépítési szint mellett a kiömlő víz a másodrendű védvonalakkal határolt Tisza vidéki részöblözetben. A vizsgálat eredménye, hogy az 1%-os vízszintekhez még további 0,3 m-t hozzá kell adni, mert a víz visszavezetési helyen bekövetkezett kiegyenlítődés után valószínűleg még a töltés átvágás előkészítéséhez és elvégzéséhez kb. fél nap szükséges, amely a szakadási helynél további vízkiömléssel jár és azt is figyelembe kell venni. Az így meghatározott értékhez még a min. 0,6 m-es magassági biztonság hozzáadásával a lokalizációs töltéseket az 1%-os víz + 0,9 m biztonságra szükséges kiépíteni. A lokalizációs töltések szükséges kiépítési magasságát a tartandó vízszintek és a magassági biztonságok szabják meg. A töltésszelvények keresztmetszetét a töltéstestre ható víznyomás, a töltés anyagának talajfizikai jellemzői és az altalaj minősége határozza meg. 5.3. Másodrendű védvonalak-új lokalizációs tervek bemutatása A KEOP-2.5.0/B-09-12-2013-0001 azonosító számú „Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése" című projekt (AKK) keretében került sor az árvízlokalizációs tervek megújítására. Az elkészült árvíz-lokalizációs tervek módszertani alapjai egyrészt az AKK projekt előző fázisában, másrészt egyéb korábbi előkészítő munkák keretében végzett vizsgálatok, mintatervek kidolgozásának tapasztalataira építve kerültek meghatározásra. A lokalizációs tervek megújítása során először a terepmodelleket készítették el az adott ártéri öblözetre. Az érintett területen a lokalizációs kazetták kialakítása után a lokalizációs vonalak beépítésére került sor a terepmodellbe, illetve a terhelő árhullámképeket állították elő. A védelmi rendszer állékonyságának és veszélyeztetett szakaszainak meghatározása után a feltételezett szakadási szelvények kijelölésére került sor. Az érintett szakadási szelvények kialakulási folyamatának meghatározása a vízfolyás jellegének függvényében történt. A számítási adatok alapján 2D elöntés szimulációs modelleket állítottak elő és a forgatókönyvek szerinti modellfuttatásokat végezték el. A futta
