A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 11. Katona Marianna (TIVIZIG): A Hortobágyi ártéri öblözet lokalizációs rendszerének vizsgálata és fejlesztése

dós vonalak, viszonylag gyors apadás a folyóban. Az árvízi szükségtározás a lokalizáció speciális esetének tekinthető, és pedig preventív statikus lokalizációnak, amely lehet teljes és késleltetéses.7 Minden vízrendszer nagyvízi üzemének fontos eleme a meder­ben tárolt víz. A védvonal magassági kiépítettsége és a hullámtér sajátosságai együtte­sen meghatározzák a még biztonsággal tározható víz mennyiségét. A széles, a termé­szetes állapotokhoz közelebb álló kialakítású hullámterek kedvezőbbek, mint az egy­mástól kis távolságra kiépített töltések rendszere. 5.1. Másodrendű töltések állapota A másodrendű töltések feladata és fontossága jól látható a régi és új lokalizációs ter­vekben egyaránt. Az érintett lokalizációs töltésekhez kapcsolódó feladatok vagyonke­zelői és üzemeltetői szempontból is összetettek. A lokalizációs töltések állapotának romlását számos külső tényező befolyásolja. A la­kosság előszeretettel kezeli magántulajdonnak az érintett töltéseket, ezért sok helyen körül kerítik a töltésrézsűket, amely a karbantartási és fenntartási munkálatokat nehe­zíti. A töltéskoronán kialakult kátyúkat rendszeresen építési törmelékekkel és állati ürülékkel töltik fel a mezőgazdasági gazdálkodók. Ezáltal a kialakulható védekezéshez szükséges anyagok szállítását nehezítik. A töltéslábak elszántása állandó probléma a töltések mellett elhelyezkedő területeken. Az érintett töltés megbontása sem idegen ezen a helyen, hiszen az elbontott töltés anyagát töltőanyagként hasznosítják más he­lyeken. A közelben lévő állattartók folyamatosan használatba veszik az érintett területeket a szarvasmarhák kihajtása és legeltetése során. Az így keletkezett túllegeltetési és tapo­­sási problémák jelentősen károsítják a lokalizációs töltéseket. A kialakult károk helyre­­állítása nehézségeket okoz az állattartók számára. Jól érzékelhető, hogy a lakosság nincs tisztában a lokalizációs töltések szerepének fontosságával. A kaszálás bérbeadás lehetőségét a töltés adottságai (pl.: cserjés benőttség, kevés ösz­­szefüggő terület, nehezen kaszálható gépekkel, megközelíthetőség, stb.) nehezítik az önkormányzat kezelésű területeken. A TI VÍZIG a fenntartási keretekből az éves karbantartási és fenntartási feladatokat csak részben tudja elvégezni a lokalizációs töltésein, a fejlesztésekre forrás korlátozottan áll rendelkezésre. 5.2. Másodrendű védvonalak-régi lokalizációs tervek bemutatása Az öblözetben eddig kiépített lokalizációs töltéseknek az a feladata, hogy a kedvező terepadottságokat kihasználva a töltésszakadáson kiömlő víztömeget a tiszavidéki részöblözetben megtartsa. Ekkor a szakadáskor kiömlő víz az egyes kazettákban vonul­na le és a kazetták alsó szelvényeinél lehetne visszavezetni a Tiszába. A 2.79.1. számú kazetta szakadás utáni tejes víztelenítését a Tiszafüredi 1,75 m3/sec, a Támlaposi 2,8 m3/sec. és Egyeki 1,8 m3/sec. teljesítményű a 2.79.3. számú kazetta víztelenítését a Tiszakeszi 6,0 m3/sec. kapacitású szivattyútelepek is elősegítik. Amennyiben a kitört 7 Szlávik L- Bakonyi P.-Dr. Józsa J.-Kovács L.-Krámer T. (2003): Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai. Vízügyi Közlemények Különszáma 2003. évi IV. kötet 201-231. o

Next

/
Oldalképek
Tartalom