A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 9. Illés Zsombor (BME - OVF) - Dr. Nagy László (BME): A szeizmikus gátállékonyság fejlődése
(ii) Közeli másik földrengés accelerogramját használjuk. (iii) Távoli hasonló földrengés gyorsulás-idősorával dolgozunk. A véges differencián FDM vagy véges elemes FÉM módszeren alapuló számítások segítségével meghatározható a gátak dinamikus válasza az esetlegesen megjelenő repedések helyei, ahol a húzási feszültségek meghaladják a talaj húzási ellenállását. Egyidejűleg nyomon követhető a pórusvíznyomás változása is a rengés során. Kétségtelen, hogy a műszaki elvek betartásával jól megépített gátaknak nem csak a statikus igénybevételekkel, de a dinamikus igénybevételekkel szembeni ellenállása is megfelelő lehet. A laza, nem megfelelően tömörített gátaknál (a San Fernando gát hidraulikus feltöltése, vagy a zagygátak) laza agyaga kisebb ellenállást jelent a dinamikus hatásokkal szemben. Ezt bizonyítja a zagygátak tönkremenetelénél a magas törési hányad földrengés következtében. Azonban a megfolyósodás csak egyike a földrengés következtében kialakulható tönkremeneteli mechanizmusoknak, ami a CPT vizsgálatok következtében numerikusán is sokat fejlődött az utóbbi két évtizedben. Kétségtelen, hogy a korábbi tervezői ismeretek, az előző negyven évben felhalmozódott tudás is szerepet játszik abban, hogy a nagygátak földrengés állékonysága jónak mondható. Különösen a kőszórás gátak földrengés állékonysága jó, annak ellenére, hogy a rézsűk hajlása is meredek. Magyarországi földrengés veszélyesség mellett és hazai 25-30 méteres gátmagasságoknál kielégítően alkalmazhatóak a bemutatott egyszerű számítási eljárások, amelyeket jelen közleményben áttekintettünk. Manapság a fejlett végeselemes programok segítenek a földrengés hatására történő méretezésnél, mint a legjobb jelenleg elérhető módszer. Magasabb gátak és nagyobb szeizmicitás esetére rázóasztalos kísérlet és végeselemes programok azok, amelyek lehetővé teszik a szükséges vizsgálatok elvégzését. Ezek a vizsgálatok mutattak rá arra, hogy földrengés hatására a legnagyobb igénybevételek a koronán és a korona közelében jelentkeznek. Azonban ezek a jelenleg pontosnak tartott vizsgálatok sem jelentenek sok segítséget, ha például aktív vetőre helyezik a gátat. IRODALOMJEGYZÉK Andrianopoulos K.I., Papadimitriou A.G., Bouckovalas G.D. és Karamitros D.K. (2014): Insight into the seismic response of earth dams with an emphasis on seismic coefficient estimation. Computers and Geotechnics, 195-210. doi:10.1016/j.compgeo.2013.09.005 Charatpangoon B., Kiyono J., Furukawa A. és Hansapinyo C. (2014): Dynamic analysis of earth dam damaged by the 2011 Off the Pacific Coast of Tohoku Earthquake. Soil Dynamics and Earthquake Engineering, 50- 62. doi:10.1016/j.soildyn.2014.05.002 European Committee for Standardisation (2004): Eurocode 8: Design of structures for earthguake resistance - Part 5: Foundations, retaining structures and geotechnical aspects. Gutenberg B., és Richter C.F. (1956): Earthquake magnitude, intensity, energy, and acceleration: (Second paper). Bulletin of the Seismological Society of America, 2. 105-145. Flübner B., és Mahler A. (2020a): Közúti infrastruktúra elemeinek szeizmikus teljesítőképességének vizsgálata. Útügyi Lapok, 13. 41-60. doi:10.36246/UL.2020.1.04 Flübner B., és Mahler A. (2020b): Analysis of Seismic Fragility Functions of Flighway Embankments. Periodica Polytechnica Civil Engineering, 4. 1162-1169. doi:10.3311/PPci.16483 ICOLD (1986): Earthguake analysis for dams. No. 52 Kramer S.L. (1996): Geotechnical Earthguake Engineering. Prentice—Hall, Inc., 13
