A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
5. Szekció - Vízügytörténet - 12. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas, MHT elnök) - Fejér László (nyugdíjas): Szemelvények a Körösök szabályozásának és árvizeinek történetéből
Az egyezményes kötelezettségek azonban nagyrészt csak írásos ígéretek maradtak - ezt mutatták az elkövetkező évtizedek (az 1925., 1932. 1939., 1940. évek) árvízi eseményei (2. táblázat) (Tellyesniczky 1923, 1928, Becker 1939, Góg 1995, Prehoffer 1997). 4. ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSEK A II. VILÁGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG; AZ ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER JELENLEGI ÁLLAPOTA A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös hazai szakasza négy ártéri öblözetet érint (sarkadi, remetei, gyulai és békési), amelyek területe 1562 km2, az árvízvédelmi fővédvonalak hossza 199 km. A négy öblözetben 38 település található, köztük olyan városok, mint Gyula, Békés, Békéscsaba, Mezőberény és Sarkad (Takács 1985-1986). A II. világháborút követően, az 1966. évi nagy árvízig a védelmi rendszerben érdemleges fejlesztési munkákra nem került sor. Az elmúlt három és fél évtizedben viszont a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvízvédelmi rendszerét jelentős mértékben fejlesztették. A Fehér-, a Fekete- és a Kettős-Körösön 1966,1970,1974,1980,1981,1995-ben rendkívül magas és heves árhullámok vonultak le (2. táblázat), amelyek mindegyike töltésszakadással, vagy szükségtározással járt, ugyanakkor sok hasznos tapasztalatot eredményeztek az akkori időszak, a ma és a jövő védekezői számára és elindítói voltak jelentős árvízi fejlesztéseknek. A Körösökön román területen bekövetkezhető esetleges gátszakadásokból származó, mentett oldalon lefolyó árvíz visszatartására, az országhatárral párhuzamosan a Fehér-Körös bal partján, a Fehér- és Fekete-Körös között, valamint a Fekete- és Sebes-Körös között 3 lokalizáló töltés épült, összesen több mint 70 km hosszban (2. ábra). A folyók menti települések árvízi biztonságának növelése érdekében megépültek a mérgesi, a mályvádi és a Kisdelta árvízi szükségtározók (1. ábra). Itt jegyezzük meg, hogy Romániában is létesültek árvízi szükségtározók (tamásdai, kiszerindi, Tőz-polder, Csigér (kurtakéri), feltóti-1. ábra), azonban ezek hatása - szerkezeti kialakításuk miatt (feltöltődésük túlfolyásos surrantóval történik) - a magyar területekre mérsékelt. 5. A FEHÉR-, FEKETE- ÉS KETTŐS-KÖRÖS NEVEZETES ÁRVIZEI A 20. SZÁZADBAN A Körösök nagy árvizei 1889-ig kivétel nélkül jelentékeny gátszakadások mellett folytak le: 1876-ban 14, 1879-ben 85, 1881-ben 30-nál több, 1888-ban 14 helyen volt gátszakadás. Az 1895 tavaszán három nagyobb árhullám volt, amelyek közül az áprilisi meghaladta az 1888. évi magasságát, de gátszakadás már nem történt, miután a Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvízvédelmi rendszerének legfontosabb elemei az 1890-es évekre elkészültek. Az 1895. évi árvíz már a töltések között maradt - megmutatkozott a szabályozási munkák eredménye. A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös vízjárása szélsőséges. A vízjáték az egyes vízmércéken eléri, sőt meghaladja a 10-11 métert (3. táblázat). Az 1901-99 közötti 99 éves időszakban a Fehér-Körösön 187 olyan árhullám fordult elő, amely az I. árvízvédelmi készültségi fokozat szintje (a gyulai vízmérce 400 cm-es szintje) felett tetőzött; a Fekete-Körösön 204 árhullámot regisztráltak a remetei vízmérce 500 cm-es szintje felett (4. táblázat). Az árhullámok előfordulásának szélsőségességét jellemzi, hogy Gyulánál 29, Remeténél 25 olyan év volt, amikor a folyó vízszintje gyakorlatilag nem lépett ki a hullámtérre. A 4. táblázat adataiból kitűnik továbbá, hogy a III. fokozatot elérő, illetve meghaladó árhullámok (amelyek általában már jelentősebbeknek tekinthetők) viszonylag ritkák: 77, ill. 86 olyan év fordult elő, amikor a vízszint ezt nem érte el. A III. fokozat felett tetőző árhullámok közötti legnagyobb időtartam néhány naptól 14,9, ill. 22 évig terjedt! (Szlávik et al. 1999) 13
