A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVIII. Országos Online Vándorgyűlése (2021. szeptember 14-15.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 1. Abonyi Csaba - Veréb Dávid (ADUVIZIG): A hajózási feltételek változása a Duna 1433-1560 fkm közötti szakaszán
Abonyi Csaba osztályvezető-Veréb Dávid kiemelt műszaki referens Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság A hajózási feltételek változása a Duna 1433-1560 fkm közötti szakaszán Kivonat Az elmúlt 30 évben a hajózást meghatározó feltételek jelentó's változáson mentek keresztül a Duna déli országhatár - Dunafölvár közötti szakaszán is. A vizsgált Duna szakaszon tapasztalt vízjárás változásai, a nemzetközi szabályozás megváltozása, valamint a technológiai újdonságok elterjedése a hajózási viszonyok megváltozását eredményezte. Jelen tanulmány a változások leginkább meghatározónak tekinthető' elemeit mutatja be. A vízjárás megváltozását az idősorok hidrológiai statisztikai elemzésével, a rendelkezésre álló mederfelmérések alapján számított mederváltozást az azt jellemző paraméterekkel ismerteti és hasonlítja össze. Mindezt a VI.C osztályba sorolt nemzetközi vízútra vonatkozó Duna Bizottsági szabályozás változásait és a belvízi hajózást támogató technológiai újdonságok rövid bemutatása követi. 1. Hidrológiai statisztikai vizsgálat A Duna 1433-1560 fkm közötti szakaszán található felszíni vízmércék közül a Dunaföldvári, a Paksi, a Baja és a Mohácsi állomásokon észlelt adatok idősorait vontuk be a vizsgálatba. A rendelkezésre álló adatbázisok jellemzően 1901-től tartalmaznak vízállás adatokat, tehát megközelítően 120 éves, napi egy adatot tartalmazó idősorokat lehetett vizsgálni, ami a statisztikai kiértékelés szempontjából alapvetően kedvező körülménynek tekinthető. A vizsgálat első lépéseként a teljes adatsorokra és a teljes vízállás tartomány figyelembe vételével számítottunk lineáris trendvonalakat, majd az utolsó harminckét évre is elvégeztük a trendszámítást. Az eredményeket az 1. - 4. ábrák szemléltetik. Az ily módon számított trendvonalak meredeksége a vízállások nagy időtávban bekövetkező átlagos változását adja meg. Az eredményeket vízmérce állomásonként összegezve képet kaphatunk a vízszintek változásainak a Duna folyam hossza menti megoszlásáról (5. ábra). Az eredményeket számszerűen a 6. táblázatban foglaltuk össze. Az eredmények részletes közlését mellőzve itt jegyezzük meg, hogy a rendelkezésre álló vízhozam idősorok trendvizsgálata közel vízszintes trendvonalakat adott, ami a folyón érkező vízhozamok időben átlagolt állandóságát fejezi ki, tehát a vízállások és ezzel a vízszintek tapasztalt csökkenése közel azonos érkező vízhozamok mellett következett be. Az elvégzett vizsgálatok alapján a következőket állapíthatjuk meg: a) A teljes és a 32 éves idősorokból számított lineáris trendvonalak a Dunaföldvári vízmérce kivételével közel azonos meredekségűek. A Dunaföldvári vízmércén az utolsó 32 év figyelembe vételével számított lineáris trendvonal meredeksége majdnem kétszerese a teljes idősorra szerkesztett trendvonalénak, tehát ezen a szakaszon és időszakban a vízszintek csökkenése jelentősen meghaladja a csatlakozó szakaszokon tapasztalható mértéket. b) Az éves fajlagos és az összesített vízszintcsökkenés mérőszámai a folyón alvíz irányába haladva csökkenő értékeket vesznek fel.
