A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
13. SZEKCIÓ - A vízgazdálkodás története - 15. Szlabóczky Pál (Geokomplex Kft.): Az északalföldi Csörsz-Árok vízgazdálkodási értékelése
A keletkezés időpontjáról és céljáról a hivatásos és autodidakta kutatók véleménye mindmáig megoszlik. A tanulmány az Észak-Alföldi középső (Nagy-árok) vízgazdálkodási jelentőségét vizsgálja, de csak első közelítésben, Szerző ezideig szerzett mérnöki gyökerű ismeretei és történelmi intuíciói alapján. A tanulmányban szereplő tételek bizonyítása további jelentős terepi, levéltári és történelmi analógiái vizsgálatokat kíván! 1965 hosszú telének végén, az épülő Kiskörei Víztározó felöl táplálandó Dél-borsodi önöző csatorna rekonstrukciók ÉVIZIG-es tervezési terepi munkáin dolgozó ároktői munkatársainkat vittük haza gépkocsival, amikor .az alkonyati szürkületben Ároktő előtt meglepődve láttam, hogy az amúgy sík vidékből kiemelkedő hosszanti földmű lejtőjén vidám gyerekek szánkóznak. Idősebb munkásunk tájékoztatott, hogy ez a nyugati irányba húzódó réges-régi Csörsz-árok töltése. Ekkor kezdődő érdeklődésem fokozódott, amikor több évtizednyi kútfúrási és vízépítési geomérnöki munkáim során a Csörsz-árok további részeivel találkoztam Dél-Hevesben is, majd amikor a Heves-megyei Múzeumok Igazgatója megbízásából 1986-ban a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Munkabizottsága keretében elkészítettük Heves megye déli részének (X.-XVIII. szd.-i) ősföldrajzi rekonstrukcióját, különös tekintettel az epirogén geodéziai térszínváltozásokra és évezredes patakmeder vándorlásokra (Mike K.-Szlabóczky P. 1986.), és végül az 1990-es években, amikor megtekinthettem az autópálya építés menti idevágó feltárásokat, ahol Kárpáti István ( Geoservice Kft.) szakavatott geofizikai méréseket végzett a Csörsz-árok eltakart maradványainak felkutatásához. Idevágó ismereteim régészeti irányú kiegészítését már nem tudtam vállalni, ezt a régészektől várom. A 2. ábra két „Csörsz-árkos” helyszínt mutat XVIII. illetve XX. századvégi térképeken. 2. ábra. Csörsz-árok helyszínrajzok: Ároktő (1781) és Dormánd (1986) térségéből 3
