A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 14. Luidort Antal - Filep Gyula (FETIVIZIG): „A határtérség ár- és belvízvédelmi biztonságának növelése közös beavatkozásokkal a Tisza és a Túr folyók találkozásánál (Batár vízrendszer)” projekt bemutatása
van, amikor a torkolati zsilipek tartósan zárva vannak, és jelentős a belvízhozam. A védelmi szakasz területén a belvízvédekezésben, vízkormányzásban, vízvisszatartásban fontos, meghatározó szerepet az Alsó-Öreg-Túr 2. és 4. számú zsilip, a Paládvíz csatorna 6+000 szelvényében lévő zsilip játszanak. Belvízveszélyes területek:- Paládvíz csatorna 5+600-6+300 szelvény mellett- Irgo csatoma-Paládvíz közötti terület- Alsóerdő csatorna 0+000-4+100 szelvény mellett- Alsó-Öreg Túr 0+200 szelvény környéke- Piskáros csatorna 0+000-1+000 szelvény mellett- Túr jp. töltés 7+100-7+400 szelvény mellett. 3. A projekt indokoltsága Az érintett térség a földrajzi adottságainak köszönhetően egyaránt veszélyeztetett árvízvédelmi, belvízvédelmi tekintetben, ugyanakkor a mind gyakrabban jelentkező aszályos időjárás káros hatásai is egyre hangsúlyosabban jelentkeznek. Projekt elemek szintjén belvízvédelmi és ökológiai szempontból a Palád-Csécsei öblözet bír jelentőséggel, míg árvízvédelmi tekintetben a Túr folyó jobbparti töltése a hármashatártól a kishódosi közúti hídig. Jelen projekt és a megépülés előtt álló Tisza-Túrközi tározó projekt műszaki tartalma szoros összhangban van, egymást kiegészítik. 4 4. Fejlesztési igény A tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a jelenlegi vízelvezető rendszer elavult, nem alkalmas a vízrendszerek közötti hatékony vízkormányzásra. Az öblözet belvizeit a Tisza, illetve a Túr folyó fogadja gravitációsan, az árvízvédelmi töltések keresztezésénél kialakított zsilipeken keresztül. A Túr folyó természetes vízjárása a szabályozás során teljesen átalakult, melyet elsősorban a Sonkád-Tiszakóród között megépült 11,5 km hosszú új mederszakasz, illetve a romániai területen megépült Kányaházi tározó befolyásolt. Az árvízvédelmi célú beavatkozásokat követően az árvízcsúcsok csökkentek, azonban az árhullám tartóssága növekedett, mely egyidejűleg jelentkező belvizes időszakokban a zsilipek hosszabb idejű zárását eredményezte. A Tisza folyó természetes vízjárása, melyet heves áradás (20-30 cm/h), majd ugyanilyen apadás jellemez, megmaradt. Belvízvédekezés szempontjából kulcskérdés, hogy a torkolati zsilipeknél milyen időtartamig szünetel a gravitációs vízkivezetés, meddig tározódik a meder torkolati szakaszán a vízgyűjtőjéről érkező belvízmennyiség. A belvízrendszer két legfontosabb főcsatornája az Alsó-Öreg-Túr, melynek befogadója a Túr folyó, illetve a Palád-Csécsei főcsatorna mely belvizeit a Tiszába vezeti. Az Alsó-Öreg-Túr fogadja a Paládvíz csatorna belvizét, mely Botpalád és Kispalád településeket közvetlenül érinti. Tekintettel a belterületek elsődleges védelmére, az érvényben lévő üzemrend a Paládvíz által szállított vízhozamok elsődleges elvezetését szolgálja. A jelenlegi rendszer működése a túri árhullám esetén zárva lévő Kerekes zsilipnél szivattyús átemelésre rendezkedett be, nem tesz lehetővé a befogadó folyók árhullámainak időeltolódására építő hatékony vízkormányzást.
