A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 17. Stevanyik Sára (TIVIZIG): Öntözési célú infrastruktúra korszerűsítése a TIVIZIG működési területén
2. VÍZIGÉNY FELMÉRÉS 2018-ban a Nemzeti Agrárkamara (NAK) a falugazdász hálózat segítségével 2. körös vízigényfelmérést indított el, melynek keretein belül közel 39 000 termelő adatait rögzítették. Az eredmények azt mutatták, hogy a felmérés által érintett területből a jelenleg öntözött területek 87 százaléka 4 megye területére esik, legnagyobb területaránnyal Jász-Nagykun- Szolnok megye rendelkezik (30,1 %), ezt követi Békés megye (23,3 %), majd Hajdú-Bihar (18,6 %) végül Csongrád megye (15,2 %). A jelenleg öntözött területekhez képest a jövőbeni öntözési igények is főként ugyanabban a négy megyében jelentkeztek, ahol jelenleg is jelentős nagyságú az öntözött területek száma, de a területarányok eltérnek. A legtöbb igény Hajdú- Bihar megyében rendelkezett, mely az országos területarány 38%-át teszi ki. Ezen adatok is jó mutatják, hogy igazgatóságunk területén egyre több vízigény jelentkezik. A felmérés kapcsán kiderült, hogy a gazdák által jelzett öntözési igény lényegesen meghaladja a rendszerünk jelenlegi kapacitását. A TIVIZIG területén napjainkig 392 km öntözőcsatorna és további 930 km öntözővizet szállító kettősműködésű csatorna vesz részt a víz szétosztásában, így összesen 1322 km hosszú csatornahálózat biztosítja az öntözőrendszerek tervszerű üzemeltetését. Jelenleg ezeken a létesítményeken keresztül 22 677 ha vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező öntözőtelep (630 db) 26,7 millió m lekötött vízmennyiséggel és 6 497 ha vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező halastó (45 db) 113,5 millió m lekötött vízmennyiséggel üzemel. Az öntözőrendszereken belül vannak olyan csatornáink, melyeken a vízellátás a csatornák karbantartottsági állapotából adódóan feltételesen valósul meg. Az elmúlt évtizedekben a fenntartási munkák forráshiánya miatt szükségessé vált ennek a problémának az egységes módon történő kezelése. 3 3. INFRASTRUKTÚRÁLIS HIÁNYOK FELSZÁMOLÁSA A hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló 1426/2018. (IX. 10.) Korm. határozat 5. pontjában leírtak szerint a Vízügyi Igazgatóságok és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésével fel lettek mérve az öntözési célra felhasználható, meglévő rendszerek eredményes működését gátló infrastrukturális, eszköz- és humánerőforráshiányok. A Kormányhatározat 7. pontjában leírtak szerint az öntözési célt szolgáló fejlesztések előkészítési és tervezési fázisához, valamint a kivitelezéshez a 2020. és 2030. évek között évente legfeljebb 17 milliárd forint fejlesztési forrás kerülhet biztosításra országos szinten. Ez magába foglalja az öntözésfejlesztési stratégia keretösszegét is. 4
