A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 6. Déri Lajos - Lisovszki Evelin - Hujberné Görög Tímea (SOLVEX Kft.): A Magyarszéki és a Dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározók tervezésének kihívásai
2. A DOZMATI ÁRVÍZCSÚCS-CSÖKKENTŐ TÁROZÓ Szombathely, és környező településeinek az árvízi veszélyeztetését a Sorok-Perint, a Gyöngyös műcsatorna és az Arany-patak jelentik. 1965. évben az eddigi legnagyobb árhullám óriási károkat okozott a térségben. Ezt követően a 2014. évben Búcsú Dozmat és Szombathely - Ólad belterületi szakaszain okozott jelentős károkat nagyobb árhullám. Az Arany-patak mentén eddig nem épült árvízvédelmi mű, mely az árvizek kártételétől megvédte volna Búcsú, Torony, Dozmat, Sé és Szombathely településeket. Az Aranypatak meglévő medre nem volt képes levezetni a Qi%- és a Q3%-os valószínűségű vízhozamokat. Az OVF és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban: NYUDUVIZIG) a fentiekhez hasonló vízkárok megelőzése érdekében, célul tűzte ki a dozmati árvízcsúcs-csökkentő tározó megépítését, mely a már megépült Lukácsházi tározóval együtt megteremti Szombathely térségének komplex árvízi biztonságát. A tározó célja az Arany-patakon érkező árhullámok csökkentése a tervezett tározótérben történő ideiglenes vízvisszatartással. A tározóval szoros összefüggésben megvalósult az Arany-patak mederendezése, melynek célja a meglévő meder olyan mértékű bővítése, kotrása mely lehetővé teszi a tározó feletti mederszakaszon a Q3%os valószínűségű, míg az alatta lévő mederszakaszon a tározó visszatartása révén kialakuló Qi%transformáit vízhozam kiöntés nélküli levezetését a befogadó Sorok-Perint felé. A térség árvízvédelmi fejlesztése nem szerepelt a korábbi kormányzati beruházások között, azonban 2015-ben elindult a Modern Városok Program, melyben sportcélú beruházásokra nyílt lehetőség, így az Illés Akadémia fejlesztése is terítékre került. Az Akadémia árvízjárta területen helyezkedik el, emiatt lefolyási vizsgálatokat végeztek, mely megállapította, hogy gyakori elöntésekre lehet számítani, ami jelentős többletköltségeket okoz évente a városnak. Ez a felismerés volt a „sípszó”, a dozmati tározó megvalósításának megkezdéséhez. A dozmati tározó megépítésével, orvosolható a sportcélú fejlesztés problémája, számos pozitív hatást gyakorolva a térségre, és annak árvízvédelmére. így a projektek egymásra hatásaképpen, a „kellemeset a hasznossal” elv alapján elindulhatott a tározó és a hozzá kapcsolódó létesítmények építése, fejlesztése. 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2016. évi fejlesztési keretében került nevesítésre a „Szombathely és a környező települések árvízi védelmét szolgáló dozmati víztározó megépítése”. A projekt szerepel a KEHOP kiemelt projektjei között is, megalapozva a projekt szakpolitika támogatottságát. Jelenleg a befejezéshez közelít a tározó kivitelezése, mellyel megvalósul a Q1% -os árhullám 67 %-ának visszatartása. Az állandó vizű árvízcsúcs-csökkentő tározórész lehetőséget nyújt az Arany-patak alsóbb szakaszain a vízutánpótlásának egyenletesebbé tételére kisvizes, vízhiányos időszakban, mely jelentős jótékony hatással lesz a vízfolyás növény- és állatvilágára. Az Arany-patak mederrendezése révén a meder képes lesz a Q3%-os valószínűségű, valamint a tározó visszatartása révén kialakuló Qmransformáit vízhozamok kiöntés nélküli 15/20
