A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 5. Cserveni-Kovács Orsolya (FETIVIZIG): A beregi erdők vízpótlási lehetőségeinek bemutatása
5. A helyben összegyülekező, bevezetett vizek visszatartási feladatai a Beregi erdőkben A fejlesztések keretében megépült létesítményekkel a területen lehulló, összegyülekező csapadékvíz, illetve a bevezetett víz visszatartható. Az úgynevezett belvizes foltok kialakulása a csapadékviszonyok függvényében évente más képet mutat. Egyes területek szinte minden évben érintettek, míg mások csak a szélsőségesen csapadékos időszakban. A gazdálkodók és a természetvédelmi területek kezelőinek igénye szerint tarthatók vissza, kormányozhatok - a lehetőségek szerint - a belvizes területeken a vizek. A beruházások során a Csaronda-főcsatoma 5+330, a 8+856, a 15+292 és a 25+860 km szelvényekben 2015-ben, valamint a 11+210 km szelvényben 2003-ban megépült fenékküszöbök a tavaszi belvizeket tudják tartani, de utánpótlás hiányában nyár végére teljesen kiszáradnak. További lehetőséget biztosít a Bockereki-erdő feltöltésére, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a „Közép-beregi sík komplex élő-helyrehabilitációja a LIFE-Nature pályázat keretében”, című projektje során a Gelénes- Csarodai csatornán és Bockereki erdőben létesített 6 db vízkormányzó műtárgyat. Itt a közelben lévő mély vonulatok és holtmedrek feltöltése volt a cél a környező területek csapadékvizéből. 6. Vízpótlás alatti teendők és nehézségek ismertetése A Csaronda- és a Szipa- főcsatornák menti holtmedrek és területek vízpótlásának akadályai az alábbiakban foglalhatóak össze: • Magyar területen a Csaronda főcsatornán a megépült fenékküszöbök tartanak vissza vizet. Sok helyen - pl. Bockereki erdőben is - a holtmedreken nincsenek elzárások, vagy ha vannak, nem működtetik, így ami víz kijutott a területre, az később vissza is folyik a mellékcsatornákba. • A Csaronda rendszer feltöltése esetén a fenékküszöböknél beálló nyugalmi vízszintek több esetben az erdőbe vezető műtárgyak küszöbszintje alá esnek. A Vámosatyai osztózsilipen vízleadás a Csaronda vízrendszerébe csak a Tiszaszalkai zsilip mértékadó vízszintjét meghaladó vízállás esetén lehetséges. • Eredményes vízpótlás a Csaronda irányába a Tiszaszalkai mértékadó szintet 60-80 cm-rel meghaladó vízállás esetén lehetséges. • Mindkét főcsatornánk mély beágyazású csatorna, így a környezetükben lévő erdőkből leszívják a helyi belvizeket, talajvizeket. • Az új vízpótló létesítmények üzemeltetése esetében nincs tapasztalat az eredményes vízpótláshoz szükséges vízszintek előállítása kapcsán esetlegesen jelentkező területi hatásokról, panaszokról. • Az egyes vízpótlási lehetőségek csak szezonálisan alkalmazhatóak. 7. Összefoglalás, javaslatok A fent leírt problémák megoldása nem csak a Vízügyi Igazgatóság egyedüli feladata. Az ökológiai vízpótló rendszer új feladatok elé állítja, állíthatja mind a vízügyi, erdészeti és vadgazdálkodási szakembereket is. Állandó munkakapcsolatot kellene egymással fenntartani, nyomon követve a Tisza és a főcsatornák vízjárását. Az erdészeti kerületvezetőknek és a vadásztársaságoknak kellene, hogy irányítsák az erdőn belüli vízkormányzást. Szükség van azonban egy működési szabályzat létrehozására, amely egyértelműen meghatározná a 14
