A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
3. SZEKCIÓ - A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai - 4. Berger Ádám - Dr. Cimer Zsolt (NKE Víztudományi Kar): Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Rendszer működése és lehetőségei
1. BEVEZETÉS Magyarország klímája a globális tendenciákkal megegyezően alakul. Az éghajlati változás hatására érzékelhető időjárási szélsőségek gyakoribbak, ezzel együtt intenzívebbek is. A meteorológiai anomáliák közé sorolható többek között a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék, mely áradásokat, villám árvizeket eredményez. Ezzel szembeállítható az aszály, amikor a csapadékszegény időszakhoz magas légköri hőmérséklet társul. A növekvő hőmérséklet a sarki jégtakarók olvadását eredményezi, az olvadás pedig az óceánok vízszintjének emelkedését okozza. A jégtakarók visszahúzódásával csökken bolygónk hűtése, mely a hőmérséklet további emelkedését váltja ki. A fenti jelenségek egymásutánisága és egymásra épülése következtében prognosztizálhatók az időjárási anomáliák további előfordulásai. A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának valószínűségi előrejelzései alapján készülnek azon hőmérsékleti és csapadék anomáliákat bemutató térképek, amelyek Európára rövidtávon prognosztizálhatók. Hosszútávú előrejelzések nem adhatók meg, mivel minél távolabbra tekintünk az időben, annál több a bizonytalansági tényező is. Európa sokévi átlagától való eltéréseit a hőmérséklet vonatkozásában az 1. ábra, csapadék vonatkozásában pedig a 2. ábra szemlélteti. Az 1. ábrán a melegebb, a 2. ábrán a szárazabb területek vörösbe hajló árnyalatúak. Valamint az 1. ábrán a hidegebb, a 2. ábrán a csapadékosabb területek kékes árnyalatúak. A fehérrel jelzett térségeken minimális az átlagostól való eltérés. 1 1. ábra: Európai hőmérséklet anomália a 2019.07.22-28-ig terjedő időszakra az elmúlt 20 év átlagához viszonyítva [1]
