A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 23. Szivler Zoltán (KDTVIZIG): Hódok a Bakonyból lefutó patakokon I. – Az ökoszisztéma-mérnök faj
tekintettel azonban nincsen a település az élőlényekre. A hódok által kialakított élőhelyet tönkretették egy tó építésének előkészítő munkálataival. A területet feltúrták, az élelemül szolgáló fák egy részét kivágták. A hódok aktivitása a munkálatok miatt ezen a területen igen visszaesett. Akik viszont kénytelenek együtt élni a hódokkal, nagy százalékban negatív véleménnyel rendelkeznek az állatokról. Megnehezíti a vízpartok melletti területeken történő gazdálkodást, egyes esetekben el is lehetetleníti. Helyenként kisebb-nagyobb károkat okoznak árasztásukkal a gazdának. A KDTVIZIG-hez több esetben érkeztek kérések gátelbontásokkal kapcsolatban. Ez engedélyköteles beavatkozás, az engedélyező pedig az illetékes természetvédelmi hatóság (pl. Veszprém Megyei Kormányhivatal, Veszprémi Járási Hivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Természetvédelmi Osztály). A jogszabályok egyértelműen nem határozzák meg, hogy mely esetben mit és hogyan engedélyezhet a hatóság. Szubjektiven a kormányhivatal dolgozóinak szakmai tudására és felkészültségére van bízva a kiadott határozat tartalma. A KDTVIZIG a Marcal felső szakaszán kapott hódgátra vonatkozó bontási engedélyt 2017. év végén. Hetyefő település határában az Igazgatóság az engedélyben előírt módon járt el. Jelentésekkel egybekötve, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársának jelenlétében, kézi erővel történt a gátbontás. Az iszappal megerősített torlaszt lehetetlenség volt manuálisan teljesen megszüntetni, csak jobb parton történt megbontás. A gát részleges megkezdése is már jelentős vízszintcsökkenést okozott az elárasztott területen. Eredményességre viszont nem vezetett, az állatok hamar kijavították az általuk vélt problémát. Összegzés A hódok megjelenésének számos előnye és hátránya megmutatkozott az elmúlt években. Ezek sok esetben igent ellentmondásosak. Új vizes élőhelyek kialakításával növekszik egy terület diverzitása, mely más növény és állatfajoknak is kedvez, így helyileg növekszik a biodiverzitás. Ez összhangban van a Magyarország által is elfogadott Riói Egyezménnyel (Biológiai Sokféleség Egyezmény), illetve az ELI Biodiverzitás Stratégia 2020 céljaival. Ugyanakkor ellent mond a hódok által generált dendrodiverzitás degradációjának, mely a szelektív táplálkozása miatt mutatkozik meg a fásszárú vegetációban. A hódok általi vízvisszatartás az EU Víz Keretirányelv egyes gondolataival megegyeznek, másokkal viszont ellentétesek. A hódgátak miatt a vizek biztonságos levezetése és hosszirányú átjárhatósága nem biztosított. A túlzott vízvisszaduzzasztás a területek elárasztásához vezet, mely nemcsak a mezőgazdasági művelést nehezíti meg, bizonyos esetekben lakóövezeteket is veszélyeztethetnek. A talajvíz bizonyos mértékű emelkedése a mezőgazdaság és erdészet számára egyaránt előnyös lehet. Gátjaik csökkentik a medereróziót és medersüllyedést, ugyanakkor a mederelfajulások lehetőségét is megnövelik. Töltésekbe ásott üregeik gyengítik annak szerkezetét, amely további kockázati tényező. Járataik és építményeik létrehozásával, továbbá utakra és más nem megfelelő helyekre kidöntött fákkal növekednek a vízparti gazdálkodó és vízfolyáskezelő fenntartási feladatai, ezáltal növekednek a fenntartási költségek is.
