A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 23. Szivler Zoltán (KDTVIZIG): Hódok a Bakonyból lefutó patakokon I. – Az ökoszisztéma-mérnök faj
rontott gyeptársulások, magaskórósok is eleget tesznek megtelepedési feltételének. Ideális számára a vízparti fasorokkal határolt szántó. Ez azért mérvadó, mert kizárólagosan növényevő állat, de nem csak fásszárú növényeket fogyaszt. A vegetációs időszakban elsősorban lágyszárú növényekkel táplálkozik. Téli álmot nem alszik, télen is aktív. Ebben az időszakban főként fásszárú növényekkel táplálkozik, így nyomon követése ekkor a legoptimálisabb. Családban élő territoriális állatok. Egy család a szülők és újszülöttek mellett a még nem ivarérett egyéves utódokból áll, így 3-5 állat is élhet együtt. Szag és hangjelzésekkel kommunikálnak egymás között az egyes egyedek (CZABAN, 2013). Egy hód a természetben akár 18 évig is élhet (BAJOMI, 2011). Az ivarérett egyedeket vagy a szülők üldözik el, vagy maguktól hagyják ott az almot. így elsősorban a fiatal egyedek vándorolnak. A nem megfelelő körülmények beállta miatt vagy táplálékhiány esetén is vándorlásra kényszerülhetnek az állatok. Viselkedés, etológia Opportunista állatok, azaz a mindenkori helyzethez alkalmazkodnak, egyben a hódok generalista növényevők, „válogatós generalisták” (JENKINS, 1979). Egy területen a meglévő vegetációból mindig a lehető legkönnyebben hozzáférhető fafajokból a számára legkedvezőbb (legízletesebb) növényeket fogyasztja. Szelektív táplálkozása során a fásszárűak közül elsősorban a puhafákat részesíti előnybe. Füzek (Salix spp.) és nyárfajok (Popidus spp.) kérgét, ágait és hajtásait eszi, de igen kedveli a vadgyümölcs fafajokat is. A közönséges mogyoró (Cotinus avellana), veresgyűrűs som (Cornus sanguined), zselnicemeggy (Prunus padus) fajokat helyenként teljesen kirágja. Kedveli még a mézgás égert (Alnus glutinosa), és az adventív növények közül a csavart fűzet (Salix babylonica var. pekinensis ’Tortuosa). Devecserben a belterületi tavaknál az összes fiatal ilyen fát kirágták, de a város melletti Széki tónál (Devecseri tározó) is igen kedvelt számukra a csavart fűz. Egyes esetekben a közönséges gyertyán (Carpinus betulus) bizonyult a legízletesebbnek a fellelhető dendroflórában. A Cuha-patak szurdokában közvetlen a turistaútvonal mellett előszeretettel fogyasztja ezt a fafajt. A Bakony környékén nem jellemző, az invazív zöld juhar (Acer negundo), gyalogakác (Amorpha fruticosa) illetve a fekete bodza (Sambocus nigra) rágása. Tuja (Thuja occidentalis) fogyasztását is csak egy esetben sikerült dokumentálni. A fehér akácot (Robiniapseudoacacia) és fenyőféléket (Pinaceae) a vizsgált területen eddig elkerülte. Vegetációs időszakban többféle lágyszárút is elfogyaszt, de ezeknek nyomai nem feltűnőek. Csak a szántóföldi kultúrnövényeknél lehet igazán megfigyelni, mivel kedveli a kukoricát, repcét, kalászosokat és egyéb ültetvénynövényeket. Megfigyeltük magas aranyvesszővel {Solidago giganted) való táplálkozását Ajka határában a Torna-pataknál. A tapasztalat azt mutatja, ha megfelelő körülményeket talál, olyan helyeken is tartósan megtelepszik, ahol a patakpartot nem övezik fák, és a vízfolyás mindkét partja kaszált. Például a Mezőlaki-Séd bizonyos szakaszain egész évben a mezőgazdasági területekről szerzi be élelmét. A regisztrált helyszínen a legközelebbi fasor a patak bal partján megközelítőleg 30 méterre van, de itt csak néhány rágásnyom lelhető fel.
