A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 18. Rácz Tibor (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) - Réti Gábor (HYDROInform Bt.) - Németh Tamás - Sütő Gergely - Balogh Balázs - Ádám Zsófia (Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.) - Szabó János Adolf (HYDROInform Bt.): Budapest árvízi öblözeteinek 2D-s szimuláción alapuló elöntési elemzése, térképezése
A térinformatikai adatok feldolgozása során figyelembe kellett venni a vízterelő objektumokat, amelyek a későbbiekben a hidraulikai modellezés során is figyelembe veendők voltak. A végleges áramlási modell előállításának megtervezése során a HEC-RAS modellező szoftver adottságait is tekintetbe kellett venni. Többek között figyelembe kellett venni, hogy a szoftver hogyan kezeli a vízterelő objektumokat, felszíni struktúrákat, avagy, a gyorsabb numerikus végrehajtás érdekében hogyan lehet a numerikus gridek számát csökkenteni, stb. Az áramlási tér digitális érdességi modelljének tervezése kapcsán a legmegbízhatóbb, és szabadon hozzáférhető forrásadatok megkeresése volt a feladat. Az elárasztás lehetséges kiterjedése alapján a modellezésbe vont terület, és ezzel a számítási igény is nagymértékben csökkenthető volt. Az áramlási tér véglegesítéséhez a DDM kiegészítésére is szükség volt. Az áramlás elsődlegesen a városi területen az utcák által definiált csatornák hálózatán történik. E hálózat leírása csak úgy történhetett meg, hogy az áramlási térben található épülettömböket egy adatbázisból átvettük, majd a tömbök kontúrját vizet át nem eresztó vonalként definiáltuk a hidraulikai program számára. Ez a megközelítés a biztonság javára történő közelítést tartalmaz, hiszen a víz akár át is áramolhat bizonyos épületrészeken, valamint az egyes vízzel feltelő helyiségek tározása a lefolyást bizonyos mértékben befolyásolja. Mindazonáltal, hogy az épülettömbökben nem vesszük figyelembe az áramlásba, ez maga után vonja, hogy az elöntés kiterjedése és az elöntési térben kialakuló sebességek is magasabb értékekkel mutatkoznak meg a modellezés során, mintha figyelembe vettük volna. Az épületek az OpenStreetMap adatbázisa alapján kerültek feldolgozásra. Az egyes külön elönthető öblözetek a városi közműrendszerek révén kapcsolatban lehetnek egymással. Az ilyen összeköttetések feltérképezése csak részlegesen volt lehetséges, alapvetően a gravitációs csatornákra vonatkozóan. A vonatkozó előzetes vizsgálat szerint a csatornák vízátvezetése nem okoz jelentős felszíni elöntési veszélyeztetést, de a kérdés további vizsgálata szükséges lehet. A geodéziai adatok térinformatikai feldolgozása során lényeges kérdés volt az olyan felszíni létesítmények megfelelő modellezése, amelyek vízátvezetési tulajdonságai ismertek és lényegesek. Ilyenek a Duna árvizének hatásterületén található patakok hidjai, amelyeken a víz átbocsájtása a természetben biztosított, de a DDM nyers állapotában ezek jellemzően „átjárhatatlanok". Ugyancsak hasonló kiigazítás volt szükséges például a városban található vasúti töltésekben kialakított hidak esetében. Azon területek esetében, amelyek az áramlási modell szempontjából lényegesek voltak, de a LIDAR felmérésben nem szerepeltek, a végleges DDM-et az SRTM modell átskálázott adataival egészítettük ki. Az áramlási tér hidraulikai paraméterezésének előállítása a térinformatikai adatokon nyugodott. Az érdesség becsléséhez a LIDAR, OpenStreetMap, UrbanAtlas és Corine2012 adatbázisok felhasználására is sor került. 2.3. A szimulációhoz felhasznált szoftverek A terepmodell elkészítésére az ArcGIS került felhasználásra. Ugyancsak e csomag keretében lettek definiálva az olyan vízterelő elemek, amelyek figyelembevételére a hidraulikai modellezés során szükség volt. A hidraulikai modellezéshez az alvállalkozó (HYDROInform Bt.) a HEC-RAS 5.0.3. 2D szimulációra is alkalmas szoftverét használta, melyet egy speciális, kifejezetten ebből a célból tervezett és felépített szuper-workstationon futtatott. A 12 magos, magonként akár 5.2 Mhz-re is képes Intel Core i-9 -es processzorral, és speciális folyadékhűtéssel ellátott számítógép párhuzamos futtatásban egyszerre 3- 4 projekt egyidejű futtatására is képes volt. 2.4. A szimuláció peremfeltételeinek definiálása és előállítása A lokalizációs tervek dinamikus elöntési modellezésének célja az elöntés időbeni lefolyásának (dinamikájának) a vizsgálata, a felételek mentén kialakulható sebességek modell alapú jellemzése, és 6
