A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 17. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna (ATIVIZIG) - Varga Dalma (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar) - Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar) - Hubayné Dr. Horváth Nóra (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar): Tájhasználati változások hatása belvízvédelmi létesítményekre
10. ábra: A vizsgálati terület az első katonai felmérés idején (1783-1784) A második katonai felmérés (1864) ezzel szemben már jóval nagyobb antropogén behatást szemléltet (11. ábra). A gyepes területek erőteljesen visszaszorultak a mezőgazdasági művelés terjeszkedése eredményeként. A tájban egyre több helyen elszórtan megjelentek a tanyák, majorságok, az Orosháza körüli lineáris csoportosulások kissé felszabdalódtak. Orosháza beépített területe is tovább növekedett, a Szulalaposi-csatorna és a Keleti-övárok vízgyűjtő területét meghatározta a beépítés dominanciája. Medgyesbodzás beépített területének magja is megjelent ezekre az évekre. Ki kell emelni a nedves gyepeket, vizenyős területeket, melyeket a második katonai felmérés sajátosan elkülönít. Ezen felületek főként az orosházi belterület közelében kisebb-nagyobb foltokban, lineáris jellegben szabdalják a homogén szántókat. 14
