A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 17. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna (ATIVIZIG) - Varga Dalma (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar) - Dr. Bíró Tibor (NKE Víztudományi Kar) - Hubayné Dr. Horváth Nóra (SZIE Tájépítészeti és Településtervezési Kar): Tájhasználati változások hatása belvízvédelmi létesítményekre
Vizsgáltuk továbbá az éves összes csapadékmennyiség adataitól való eltérést Orosháza viszonylatában. A település éves csapadékmennyiségének átlaga 514,6 mm, mellyel országos tekintetben átlagosnak tekinthető. Az adatsorból érdemes kiemelni néhány adatot: például az 1999-es évet, ahol az előbb látott diagramon (6. ábra) is az egyik legmagasabb csapadékmennyiség volt leolvasható országos szinten, Orosháza esetében ez az év további kb. 350 mm-nyi csapadékot jelent. Hasonló kiugrások több évre is leolvashatóak. Éves csapadékmennyiség Orosháza 1983-2017: éves átlagtól való eltérés (mm) Éves átlag: 514,6 mm i Éves átlagtól való eltérés 7. ábra: Éves összes csapadékösszegtől való eltérés eredménye Orosháza térségében 1983-2017 közötti időszakban Alapvetően a változásokat a belvízi infrastruktúra szempontjából kívánjuk értelmezni, ezért vizsgáljuk meg a csapadék - szivattyútelepi üzem - talajvízállás éves adatsorai alapján milyen összefüggésekre, megállapításokra jutunk. A 8. ábrán 1983-2017 közötti időszakban az Orosházi szivattyútelep éves üzemét, az Orosházán az OMSZ által mért csapadék éves összegét és a két legközelebbi talajvízkút (Orosháza és Pusztaföldvár) évi közép talajvízállását tűntettük fel. 11
