A Magyar Hidrológiai Társaság XXXVII. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2019. július 3.)
2. SZEKCIÓ - Az árvíz- és belvízvédelem időszerű feladatai / Vízkárelhárítás - 15. Nagy Eszter Dóra - Dr. Szilágyi József (BME Építőmérnöki Kar): Tározóvízállás előrejelezhetőségének vizsgálata magyarországi kis és közepes vízgyűjtőkön
A két vízfolyáson azok vízhozamaival arányos méretű bukóaknás, átereszes, síktáblás elzárással szabályozható műtárgyak találhatók árapasztó bukókkal ellátva. A csillapító hatás a tetőző vízhozamokat 30-40 nrVs-ra redukálja. A tározó méretezésekor figyelembe vett tározóba érkező vízhozamok (és tározott térfogatok) a következők:- NQ20% = 39,0 m3/s (2,8 Mm3),- NQ10% = 48,0 m3/s (3,6 Mm3),- NQ1% = 94,0 m3/s (7,5 Mm3),- NQ0,5% = 118,5 m3/s (9,6 Mm3). Ezek közül tervezéskor a mértékadó állapotot a 100 éves gyakoriságú árhullám jelentette, mely 130 mm-es 24 órás csapadékösszeg által kiváltott lefolyásnak felel meg, a Kebele-patakon 0,35-os, a Szentgyörgyvölgyi-patakon 0,27-os lefolyási hányad (a) mellett. 2.1 Vízgyűjtő terepmodellje A vízgyűjtő lehatárolásához a közel egész Európa területére ingyenesen rendelkezésre álló EU-DEM terepmodellt használtam, mely 25x25 m-es rácsfelbontással rendelkezik. A lehatárolt részvízgyűjtő területek, illetve a lehatárolás során meghatározott vízfolyáshálózat megfelelőségét a vízügyi térinformatikai adatbázis adatai alapján ellenőriztem. 2.2 A tározó morfológiája, műtárgyai és üzemeltetési rendje A tározó különlegessége, hogy két vízfolyás hozama két külön műtárgy segítségével kerül átvezetésre a tározó töltésén, mely a Kebele-patak 9+170 km, illetve a Szentgyörgy völgyi-patak 1+182 km szelvényében létesült 5469 fim hosszon. A tározó befogadóképességét az 3. ábrán látható morfológiai jelleggörbék szemléltetik. A tározó töltését Google Earth-ben digitalizáltam műholdkép alapján (3. ábra). A [ha] 0 75 150 225 300 375 450 525 700 600 500 £ P, I 400 300 200 0 1 2 3 4 5 6 7 VÍ106 m3l 3. ábra: Tározó területe műholdfelvételen (Google Earth) és morfológiai jelleggörbéi A tározón található műtárgyak főbb méreteinek ismerete a hidraulikai számításokhoz elengedhetetlen volt. A két műtárgy a vízfolyások hozamával arányosan került kialakításra. A Kebele-patakon két, míg a Szentgyörgy völgyi-patak három 1,5x2,0 m-es nyílás található. Utóbbi esetén a középső nyílás szabad, míg a fennmaradó négy zsilippel szabályozható. Az árapasztó bukók élhossza rendre 15,3 és 18,3 m. A körbukók koronaszintje egységesen 168,0 m B.f., de a műtárgyak fenékszintjei nem azonosak (rendre 164,0 és 163,4 m B.f.). A tározó töltésének koronaszintje a bukó koronaszintje felett egy méterrel (169,0 m B.f.) került kialakításra. A nyílásokról és a bukóról érkező vizet a nyílásokéval egyező számú csőáteresz vezeti át a töltés alatt, melyek átmérője egységesen 2,0 m.
